Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén
Kérdés
Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. február 4-én (176. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3502
[…] tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult (ilyen a keresőképtelen betegség időtartama is), akkor ez az összeg nem terheli a munkáltatót [Mt. 63. § (2) bek.]. Ezen túlmenően a munkavállalót – feltéve, hogy egyébként arra jogosult lenne (például az Mt. szerint legalább három éve munkaviszonyban áll a munkáltatóval) – végkielégítés is megilleti [Mt. 77. § (1) bek. b) pont].A munkáltató ugyanakkor a jogutód nélküli megszűnés időpontja előtt felmondással is megszüntetheti a munkaviszonyt. Ilyen esetben a keresőképtelen beteg munkavállalónak is fel lehet mondani, a felmondási idő azonban legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 68. § (2) bekezdés a) pont]. Noha ez az álláspont vitatható, ismeretes olyan bírói gyakorlat, melynek értelmében, ha a munkáltató a jogutód nélküli megszűnést megelőzően megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot közöl, e jognyilatkozatához kötve van, így az utóbb bekövetkező jogutód nélküli megszűnés a már korábban közölt jognyilatkozat hatályát nem érinti (EBH1999. 143.). Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a munkaviszony a felmondás alapján fog megszűnni ilyenkor is, nem pedig a jogutód nélküli megszűnés folytán. Megjegyzendő, hogy ezzel ellentétes álláspont is védhető lenne, melynek értelmében […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. február 4-én (176. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3502
[…] tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult (ilyen a keresőképtelen betegség időtartama is), akkor ez az összeg nem terheli a munkáltatót [Mt. 63. § (2) bek.]. Ezen túlmenően a munkavállalót – feltéve, hogy egyébként arra jogosult lenne (például az Mt. szerint legalább három éve munkaviszonyban áll a munkáltatóval) – végkielégítés is megilleti [Mt. 77. § (1) bek. b) pont].A munkáltató ugyanakkor a jogutód nélküli megszűnés időpontja előtt felmondással is megszüntetheti a munkaviszonyt. Ilyen esetben a keresőképtelen beteg munkavállalónak is fel lehet mondani, a felmondási idő azonban legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 68. § (2) bekezdés a) pont]. Noha ez az álláspont vitatható, ismeretes olyan bírói gyakorlat, melynek értelmében, ha a munkáltató a jogutód nélküli megszűnést megelőzően megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot közöl, e jognyilatkozatához kötve van, így az utóbb bekövetkező jogutód nélküli megszűnés a már korábban közölt jognyilatkozat hatályát nem érinti (EBH1999. 143.). Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a munkaviszony a felmondás alapján fog megszűnni ilyenkor is, nem pedig a jogutód nélküli megszűnés folytán. Megjegyzendő, hogy ezzel ellentétes álláspont is védhető lenne, melynek értelmében […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
