Szabadság kiadása túlóraként
Kérdés
A Munkaügyi Levelek 167-es számában a 3324. számú kérdésemben nem a szabadidőt, hanem a rendes évi szabadságot kérdeztem. ("A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?") Nem vagyok jogász, de véleményem szerint a rendes évi szabadság a dolgozó pihenését, regenerálódását szolgálja. A havi munkaidő (folyamatos munkarend) ledolgozása mellett a szabadság kiadását, még ha túlórában fizetik is, igazságtalannak érzem. Például, a munkaidő mértéke napi nyolc óra. Ezt folyamatos műszakban 24 vagy 12 órában teljesítjük. Március hónapban ledolgoztam a havi munkaidőmet, és kiírtak két munkanap szabadságot, amit előre tervezett túlórában kifizettek. Azaz ledolgoztam 176 munkaórát, ezenfelül két munkanap szabadságot kiírtak, amit 2x8 óra túlórában elszámoltak.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. augusztus 6-án (168. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3342
[…] munkaidő-elszámolásban jelenik meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkáltató tudatosan munkavégzést tervez a szabadság napjaira. Ezzel szemben a szabadság időpontját előre meg kell határozni, és azt 15 nappal előre kell jelezni a munkavállalónak [Mt. 122. § (4) bek.]. Ha kiadott szabadság alatt, azt megszakítva munkavégzést elrendelni csak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén lehet. A szabadság időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben a munkavállaló oldalán felmerült kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni. A munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. [Mt. 123. § (5) és (7) bek.].Az idézett szabályokból eredően, a munkáltató a márciusra elszámolt két munkanap szabadságot valójában nem adta ki, mivel annak időtartama alatt munkavégzésre került […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. augusztus 6-án (168. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3342
[…] munkaidő-elszámolásban jelenik meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkáltató tudatosan munkavégzést tervez a szabadság napjaira. Ezzel szemben a szabadság időpontját előre meg kell határozni, és azt 15 nappal előre kell jelezni a munkavállalónak [Mt. 122. § (4) bek.]. Ha kiadott szabadság alatt, azt megszakítva munkavégzést elrendelni csak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén lehet. A szabadság időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben a munkavállaló oldalán felmerült kárt és költséget a munkáltató köteles megtéríteni. A munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. [Mt. 123. § (5) és (7) bek.].Az idézett szabályokból eredően, a munkáltató a márciusra elszámolt két munkanap szabadságot valójában nem adta ki, mivel annak időtartama alatt munkavégzésre került […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
