Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés
Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. április 16-án (163. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3241
[…] munkabérből. Ezt a korrekciót a soron következő bérkifizetésnél kell elvégezni (Mt. 156. §).Hangsúlyozzuk, az előbbi szabály nem jelenti azt, hogy a munkáltató választása szerint akár kevesebb órára is beoszthatja az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalót, mint amennyire az szerződött. A munkaidő "ledolgoztatása" ugyanis nemcsak joga, de egyben kötelezettsége is a munkáltatónak. A törvény szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni [Mt. 51. § (1) bek.]. Ezt nevezzük foglalkoztatási kötelezettségnek. Ebből eredően, ha a munkaidőkeret végén az elszámoláskor azt észleljük, hogy a munkavállaló azért kapott több munkabért, mert a munkáltató be sem osztotta az általános munkarend szerinti munkanapok számának megfelelő óraszámra (nem rendelt el minden lehetséges műszakot), a különbözetet levonni nem lehet, hanem állásidőként kell elszámolni. Erre az időszakra alapbére és a bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult [Mt. 146. § (1) bek., 147. §].A kérdéses esetben a kollektív szerződés annyiban tér el az idézett törvényi szabályoktól, hogy az eredetileg beosztott, de lemondott, és később sem elrendelt műszakra alapbér helyett a magasabb összeget jelentő távolléti díj jár. Ennek nincs akadálya (Mt. 165. §). Ilyenkor ez a magasabb összegű díjazás csak a kollektív szerződés által leírt esetben jár. Ha a munkáltató nem előre beosztott műszakot mond le, hanem a munkaidőkeretben be sem osztott annyi munkaidőt, amennyit lehetett volna, erre a tartamra a kollektív szerződés szerinti magasabb összegű díjazás nem alkalmazandó.Véleményünk alapján a kérdésben jelzett, munkajogi […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. április 16-án (163. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3241
[…] munkabérből. Ezt a korrekciót a soron következő bérkifizetésnél kell elvégezni (Mt. 156. §).Hangsúlyozzuk, az előbbi szabály nem jelenti azt, hogy a munkáltató választása szerint akár kevesebb órára is beoszthatja az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalót, mint amennyire az szerződött. A munkaidő "ledolgoztatása" ugyanis nemcsak joga, de egyben kötelezettsége is a munkáltatónak. A törvény szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni [Mt. 51. § (1) bek.]. Ezt nevezzük foglalkoztatási kötelezettségnek. Ebből eredően, ha a munkaidőkeret végén az elszámoláskor azt észleljük, hogy a munkavállaló azért kapott több munkabért, mert a munkáltató be sem osztotta az általános munkarend szerinti munkanapok számának megfelelő óraszámra (nem rendelt el minden lehetséges műszakot), a különbözetet levonni nem lehet, hanem állásidőként kell elszámolni. Erre az időszakra alapbére és a bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult [Mt. 146. § (1) bek., 147. §].A kérdéses esetben a kollektív szerződés annyiban tér el az idézett törvényi szabályoktól, hogy az eredetileg beosztott, de lemondott, és később sem elrendelt műszakra alapbér helyett a magasabb összeget jelentő távolléti díj jár. Ennek nincs akadálya (Mt. 165. §). Ilyenkor ez a magasabb összegű díjazás csak a kollektív szerződés által leírt esetben jár. Ha a munkáltató nem előre beosztott műszakot mond le, hanem a munkaidőkeretben be sem osztott annyi munkaidőt, amennyit lehetett volna, erre a tartamra a kollektív szerződés szerinti magasabb összegű díjazás nem alkalmazandó.Véleményünk alapján a kérdésben jelzett, munkajogi […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
