Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei
Kérdés
2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. október 16-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3073
[…] kívül, egyeztetés útján rendezni, mivel a munkaügyi perrel járó költségek, annak esetleges elhúzódása, nem feltétlenül állnak arányban a követelt összeg nagyságával.Az, hogy Ön nem fogadta el a munkáltató által felajánlott alapbért, illetve ennél magasabb összegről kívánt volna a munkaszerződés módosítása során megállapodni, önmagában nem minősíthető jogellenesnek. A "bérzsarolás" kategóriáját az Mt. nem ismeri, az Ön által leírtak megítélésünk szerint a munkáltató és a munkavállaló közti bértárgyalás jogszerű keretei között maradtak. Ebből következően önmagában a leírtak nem szolgálhatnak a munkáltató általi felmondás vagy azonnali hatályú felmondás alapjául. Ha a munkáltató mégis megszünteti a munkaviszonyát, Ön ugyancsak a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál nyújthat be keresetet a megszüntetéstől számított 30 napon belül [Mt. 287. § (1) bek. b) pont]. Értelemszerűen egy még nem létező felmondásban vagy azonnali hatályú felmondásban szereplő okról nincs lehetőségünk véleményt alkotni. Így csupán azt állíthatjuk, hogy a munkáltató általi megszüntetés nagy valószínűséggel jogellenes lenne, amennyiben az abban feltüntetett ok kifejezetten az, hogy Ön nem fogadta el munkaszerződés-módosításra irányuló ajánlatot, vagy hogy magasabb alapbért kívánt volna elérni, és a munkáltatóját azzal "zsarolta" vagy "fenyegette meg", hogy ha nem egyezik bele abba, akkor nem látja el a megbízott szakvezetői munkakört a korábbiaknál kevesebb díjazásért. Még abban az esetben is, ha a megszüntetés minden valószínűség szerint jogellenesnek minősülne, csak a konkrét tényállás ismeretében lehetne körültekintően állást foglalni abban a kérdésben, hogy Önnek egyébként érdemes-e bírósághoz fordulnia.Ha a munkáltató szünteti meg felmondással a munkaviszonyt, vagy ha azt munkavállaló jogszerűen mondja fel azonnali hatállyal, tíz év munkaviszonyban töltött idő után a munkavállalót háromhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés illeti meg [Mt. 77. § (3) bek. c) pont, 78. § (3) bek.]. Ez az összeg kéthavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg munkáltatói felmondással […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. október 16-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3073
[…] kívül, egyeztetés útján rendezni, mivel a munkaügyi perrel járó költségek, annak esetleges elhúzódása, nem feltétlenül állnak arányban a követelt összeg nagyságával.Az, hogy Ön nem fogadta el a munkáltató által felajánlott alapbért, illetve ennél magasabb összegről kívánt volna a munkaszerződés módosítása során megállapodni, önmagában nem minősíthető jogellenesnek. A "bérzsarolás" kategóriáját az Mt. nem ismeri, az Ön által leírtak megítélésünk szerint a munkáltató és a munkavállaló közti bértárgyalás jogszerű keretei között maradtak. Ebből következően önmagában a leírtak nem szolgálhatnak a munkáltató általi felmondás vagy azonnali hatályú felmondás alapjául. Ha a munkáltató mégis megszünteti a munkaviszonyát, Ön ugyancsak a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál nyújthat be keresetet a megszüntetéstől számított 30 napon belül [Mt. 287. § (1) bek. b) pont]. Értelemszerűen egy még nem létező felmondásban vagy azonnali hatályú felmondásban szereplő okról nincs lehetőségünk véleményt alkotni. Így csupán azt állíthatjuk, hogy a munkáltató általi megszüntetés nagy valószínűséggel jogellenes lenne, amennyiben az abban feltüntetett ok kifejezetten az, hogy Ön nem fogadta el munkaszerződés-módosításra irányuló ajánlatot, vagy hogy magasabb alapbért kívánt volna elérni, és a munkáltatóját azzal "zsarolta" vagy "fenyegette meg", hogy ha nem egyezik bele abba, akkor nem látja el a megbízott szakvezetői munkakört a korábbiaknál kevesebb díjazásért. Még abban az esetben is, ha a megszüntetés minden valószínűség szerint jogellenesnek minősülne, csak a konkrét tényállás ismeretében lehetne körültekintően állást foglalni abban a kérdésben, hogy Önnek egyébként érdemes-e bírósághoz fordulnia.Ha a munkáltató szünteti meg felmondással a munkaviszonyt, vagy ha azt munkavállaló jogszerűen mondja fel azonnali hatállyal, tíz év munkaviszonyban töltött idő után a munkavállalót háromhavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés illeti meg [Mt. 77. § (3) bek. c) pont, 78. § (3) bek.]. Ez az összeg kéthavi távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg munkáltatói felmondással […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
