Óvodavezetői megbízás megszűnése


Az óvodavezetőnk határozatlan idejű magasabb vezetői megbízása a Kjt.-t módosító 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló, határozott idejű magasabb vezetői megbízássá alakult át. Magasabb vezetői megbízása eszerint 2015. december 31-én szűnik meg. A 326/2013. Korm. rendelet 22. §-ának (2) bekezdése szerint viszont, ha az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell adni, ha a határidő egyébként ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le. Helyesen jár-e el a képviselő-testület, ha a végrehajtási rendelet fenti szabálya alapján 6 hónappal korábbi időpontra módosítja a jelenlegi óvodavezető magasabb vezetői megbízása megszűnésének időpontját, és pályázatot ír ki, mely szerint az állás 2015. július 1-jétől betölthető?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. május 18-án (117. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2290

[…] vezetői megbízások esetén tehát csak a lerövidítés jöhet szóba.Problémát jelent a szabályok értelmezésekor, hogy egy magasabb – törvényi – szintű norma mondta ki: a vezetői megbízás 2015. december 31-ig szól, az alacsonyabb, kormányrendeleti szintű előírás ettől eltérően a vezetői megbízás "időpontjának adásáról", vagy­is annak munkáltató (fenntartó) általi meghatározásának módjáról rendelkezett, anélkül egyébként, hogy erre a rendeletnek az Nkt. 94. §-a (4) bekezdésének g) vagy v) pontja, illetve a Kjt. 85. §-a (3) bekezdésének c) pontja kifejezett felhatalmazást adna. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. A Kjt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján azonban a vezetői megbízás a munkáltatói jogkör gyakorlója által a határozott idő letelte előtt is írásban visszavonható, ezt – a közalkalmazott kérelmére – indokolni kell. Az indok mibenlétére vonatkozóan a Kjt. nem ír elő semmit, de az indoknak értelemszerűen valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie, és nem ütközhet alapvető magatartási szabályba (pl. nem valósíthat meg […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.