Munkaszerződés – tanúk nélkül
Kérdés
A munkáltatómnál a külsős tanácsadóként működő jogi iroda előírta, hogy a munkajog hatálya alá tartozó munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket és a tanulmányi szerződéseket két tanú is lássa el a kézjegyével. Helyes vagy helytelen ez a gyakorlat? A Ptk. előírásaira hivatkoznak a tanácsadók.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. december 15-én (110. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2151
[…] kötelezően írásba kell foglalni [Mt. 44. § és 229. § (3) bek.]. Sem a munkaszerződés, sem a tanulmányi szerződés vonatkozásában nem rendelkezik a törvény egyéb kellékről néhány speciális esetet kivéve. E szerint írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata az írásba foglalt okirat esetén is csak abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el [Mt. 22. § (6) bek.]. Az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta [Mt. 22. § (7) bek.]. Mindenképpen ügyelni kell arra, hogy az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha az Mt. eltérően nem rendelkezik – érvénytelen [Mt. 22. § (4) bek.].A […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. december 15-én (110. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2151
[…] kötelezően írásba kell foglalni [Mt. 44. § és 229. § (3) bek.]. Sem a munkaszerződés, sem a tanulmányi szerződés vonatkozásában nem rendelkezik a törvény egyéb kellékről néhány speciális esetet kivéve. E szerint írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata az írásba foglalt okirat esetén is csak abban az esetben érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, vagy amelyen ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy látta el kézjegyével, vagy az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el [Mt. 22. § (6) bek.]. Az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta [Mt. 22. § (7) bek.]. Mindenképpen ügyelni kell arra, hogy az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha az Mt. eltérően nem rendelkezik – érvénytelen [Mt. 22. § (4) bek.].A […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
