Szabadság kiadása és nyilvántartása – a munkaidő-beosztás függvényében
Kérdés
Amennyiben a 2052-es kérdés szerinti esetben a munkavállaló – munkaidőkeret alkalmazása nélkül – egy adott hónapban egy pénteki napon szabadságra megy, abban az esetben, az adott hónapra vonatkozó jelenléti íven, az egy nap szabadság figyelembevételével, a ledolgozott munkaidő az adott hétre vonatkozóan több lesz, mint 32 óra. Ebben az esetben a munkavállaló jogosan mehet-e el korábban pl. csütörtöki napon, és ezt a jelenléti íven vezeti, vagy nem jár a munkavállaló részére kedvezmény, tekintve hogy a szabadság nyilvántartása napokban történik? Ebben az esetben figyelembe kell venni a munkavállaló többletóráit, és ki kellene fizetni túlóraként? Vagy kötelező a munkáltató számára a szabadság órákban történő nyilvántartása fenti munkaidő alkalmazása esetén? Ha a munkáltató a munkaidő-beosztásra vonatkozóan havi munkaidőkeretet alkalmaz, szükséges a szabadság órákban történő nyilvántartása? Mivel egy fentihez hasonló pénteki napi szabadság esetén azért, hogy az adott hónapra túlóra ne kerüljön elszámolásra, szükséges és lehetséges a jelenléti íven is vezetni egy adott másik (pl. csütörtöki munkanapra), rövidebb napi munkaidőt? Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz, kötelező a szabadságok órákban történő nyilvántartása?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. szeptember 1-jén (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2053
[…] hiányában – általános munkarendben került foglalkoztatásra. Ebből következően nem azért teljesített heti 40 óránál többet az elszámolás alapján, mert szabadságra ment, hanem azért, mert nem egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatta a munkáltató.A munkavállaló önmagában azért, mert a heti beosztás szerinti (illetve elszámolásra kerülő) munkaideje meghaladja a 40 órát, nem mehet el hamarabb munkahelyéről; ilyen törvényi kedvezmény nem illeti meg. A munkáltató ugyanakkor engedélyezhet részére távollétet, abban megállapodhatnak; a munkaidő-beosztás módosítására – például arra, hogy a pénteki napon azért dolgozik csak 6 órát a 8 helyett, mert azt a héten korábban ledolgozta – azonban csak akkor kerülhet sor, ha az a munkavállaló érdekében történik, a megállapodás összességében a munkavállaló javára tér el a törvényi rendelkezésektől [Mt. 43. § (1)–(3) bek.]. Például azért, mert a munkavállaló pénteken a gyermeke sportfellépésére szeretne elmenni, amire csak akkor ér oda, ha hamarabb mehet el a munkahelyéről. Ilyen munkavállalói érdek a szabadság kiadásával összefüggésben azonban nem merül fel.A kérdés második felére válaszolva, elöljáróban: a munkaidőkeret az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásának törvényi előfeltétele. Ugyanakkor önmagában a munkaidőkeret megléte nem jelenti a munkaidő egyenlőtlen beosztását. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (1)–(2) bek.]. A szabadság nyilvántartása munkanapokban történik [Mt. 124. § (4) […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. szeptember 1-jén (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2053
[…] hiányában – általános munkarendben került foglalkoztatásra. Ebből következően nem azért teljesített heti 40 óránál többet az elszámolás alapján, mert szabadságra ment, hanem azért, mert nem egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatta a munkáltató.A munkavállaló önmagában azért, mert a heti beosztás szerinti (illetve elszámolásra kerülő) munkaideje meghaladja a 40 órát, nem mehet el hamarabb munkahelyéről; ilyen törvényi kedvezmény nem illeti meg. A munkáltató ugyanakkor engedélyezhet részére távollétet, abban megállapodhatnak; a munkaidő-beosztás módosítására – például arra, hogy a pénteki napon azért dolgozik csak 6 órát a 8 helyett, mert azt a héten korábban ledolgozta – azonban csak akkor kerülhet sor, ha az a munkavállaló érdekében történik, a megállapodás összességében a munkavállaló javára tér el a törvényi rendelkezésektől [Mt. 43. § (1)–(3) bek.]. Például azért, mert a munkavállaló pénteken a gyermeke sportfellépésére szeretne elmenni, amire csak akkor ér oda, ha hamarabb mehet el a munkahelyéről. Ilyen munkavállalói érdek a szabadság kiadásával összefüggésben azonban nem merül fel.A kérdés második felére válaszolva, elöljáróban: a munkaidőkeret az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazásának törvényi előfeltétele. Ugyanakkor önmagában a munkaidőkeret megléte nem jelenti a munkaidő egyenlőtlen beosztását. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (1)–(2) bek.]. A szabadság nyilvántartása munkanapokban történik [Mt. 124. § (4) […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
