Külföldi kiküldetés szabályai – az utazás tartamának minősítése
Kérdés
A munkáltatónál több munkavállalót 2014. október 20-24-e között munkakörükkel összefüggésben külföldi vásáron való részvételre küldenek ki. A hazautazás 2014. október 24-én a késő éjszakai órákban történik Bécsbe, ahonnan személygépkocsival 2014. október 25-én a hajnali órákban érkeznek meg lakóhelyükre Dunaújvárosba. Jól tudom-e azt a szabályt, hogy a külföldi kiküldetésnél sem tekintendő munkaidőnek az utazási idő, azaz sem az odautazás, sem a hazautazás idejére a kiküldetésben részt vevő munkavállaló díjazásra nem tarthat igényt? Utazási időnek minősül-e az a speciális eset, hogy a munkavállaló repülőgépe 2014. október 24-én, pénteken – amely pihenőnapnak számít – Bécsben száll le, és onnan még kb. 4 óra éjszakai utazás után 2014. október 25-én, szombaton – amely pihenőnapnak számít – ér a lakóhelyére?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. augusztus 11-én (104. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2035
[…] munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Ez a szabály a kiküldetés miatt megváltozott munkavégzési helyre is irányadó, azaz a munkavállalónak ilyen esetben még munkaidő előtt, illetve majd munkaidő után kell utaznia; akkor is, ha az utazási idő tartama ezzel megnő, vagy az utazása éppen pihenőnapjára esik. Ennek objektív korlátját az képezi, ha a munkavállaló számára ténylegesen nem megvalósítható az utazás úgy, hogy a munkaidő kezdetére odaérjen (például megfelelő tömegközlekedés hiányában).Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani [Mt. 97. § (1) bek.]. Ennek során figyelembe kell venni: azt, hogy a munkavállaló […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*