Betegszabadság
Kérdés
Ha a munkavállalónak év közben kezdődik és szűnik meg a munkaviszonya, mert határozott időre szóló szerződést kötnek vele, hogyan kell kiszámítani a betegszabadságot, és ebben az esetben az év végéig kell arányosítani, vagy csak a munkaviszony végéig? A törvény 126. §-ának (3) bekezdése csak az év közben kezdődő jogviszonyt említi.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. május 21-én (85. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1662
[…] szabályokat kiegészítette azzal, hogy a munkavállalót – ha az év folyamán már munkaviszonyban állt – az év közben kezdődő munkaviszonyban megillető, időarányos betegszabadsága nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része [137. § (4) bek.]. Például a július 1-jén kezdődő munkaviszonyban egyetlen nap betegszabadság sem illette meg, ha a tárgyévben korábban fennálló munkaviszonyában 15 munkanapot már igénybe vett. Ez utóbbi rendelkezés az Mt.-ben már nem szerepel. Ezért nincs jelentősége, hogy a tárgyévben kezdődő munkaviszony meddig áll fenn, mindig 15 munkanap betegszabadság jár a munkavállalónak (pl. akkor is, ha a munkavállaló már a munkába lépés napján megbetegszik, és 15 munkanap elteltével a munkáltató próbaidő alatt azonnali hatállyal felmond neki). Annak sincs jelentősége, hogy a tárgyévben fennállt, korábbi munkaviszonyokban hány munkanap betegszabadságot vett igénybe a munkavállaló.Ebből a logikából következően a határozott idejű munkaviszony esetén sincs jelentősége annak, hogy a munkaviszony év közben megszűnik. Így például a július 1-jétől szeptember 31-ig létesülő munkaviszonyban nemcsak 4 munkanap, hanem 8 munkanap betegszabadság jár. Azaz nem a munkaviszony megszűnéséig, hanem az év végéig kell arányosítani.Ha kalkulálni kezdünk, a törvény számítási módszere számos esetben furcsa eredményre vezethet. A január 1-jén létesülő munkaviszonyokban ugyanis […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2013. május 21-én (85. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1662
[…] szabályokat kiegészítette azzal, hogy a munkavállalót – ha az év folyamán már munkaviszonyban állt – az év közben kezdődő munkaviszonyban megillető, időarányos betegszabadsága nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része [137. § (4) bek.]. Például a július 1-jén kezdődő munkaviszonyban egyetlen nap betegszabadság sem illette meg, ha a tárgyévben korábban fennálló munkaviszonyában 15 munkanapot már igénybe vett. Ez utóbbi rendelkezés az Mt.-ben már nem szerepel. Ezért nincs jelentősége, hogy a tárgyévben kezdődő munkaviszony meddig áll fenn, mindig 15 munkanap betegszabadság jár a munkavállalónak (pl. akkor is, ha a munkavállaló már a munkába lépés napján megbetegszik, és 15 munkanap elteltével a munkáltató próbaidő alatt azonnali hatállyal felmond neki). Annak sincs jelentősége, hogy a tárgyévben fennállt, korábbi munkaviszonyokban hány munkanap betegszabadságot vett igénybe a munkavállaló.Ebből a logikából következően a határozott idejű munkaviszony esetén sincs jelentősége annak, hogy a munkaviszony év közben megszűnik. Így például a július 1-jétől szeptember 31-ig létesülő munkaviszonyban nemcsak 4 munkanap, hanem 8 munkanap betegszabadság jár. Azaz nem a munkaviszony megszűnéséig, hanem az év végéig kell arányosítani.Ha kalkulálni kezdünk, a törvény számítási módszere számos esetben furcsa eredményre vezethet. A január 1-jén létesülő munkaviszonyokban ugyanis […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
