Kiküldetés utazási idejére járó díjazás
Kérdés
A régi Mt. szerint a munkavállalónknak, ha utazási ideje munkaidő-beosztás szerinti munkaidején kívül esett, akkor erre az időre személyi alapbérének 40%-a illette meg. Az új Mt.-ben nem találok erre utaló paragrafust. Kérdésem, hogy július 1. után hogyan kell kezelni ezt az időt? A dolgozónak semmilyen díjazás nem jár erre az időre, vagy rendkívüli munkaidőnek számít, és annak megfelelően kell elszámolni? Ezentúl külföldi kiküldetés esetén, ha az utazás a munkavállaló munkaidején kívül esik, kell-e valamilyen díjazást fizetni vagy szabadidőt biztosítani?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. július 2-án (71. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1358
[…] megállapodása, illetve a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg [régi Mt. 105. § (5) bek.]. A belföldi kiküldetésre irányadó rendelkezése analóg alkalmazásával megítélésünk szerint a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó utazási időt nem kell munkaidőnek tekinteni. Így ha a munkavállaló beosztás szerinti munkanapján vagy heti pihenőnapján utazik, és az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - személyi alapbére negyven százaléka illeti meg. Egyéb esetekben megítélésünk szerint díjazás nem jár. A munkavállaló díjazási igényétől függetlenül, kiküldetés esetén – a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően – a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket [régi Mt. 105. § (8) bek.]. Az új Mt. a kiküldetés utazási idejére vonatkozóan külön rendelkezést […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. július 2-án (71. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1358
[…] megállapodása, illetve a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg [régi Mt. 105. § (5) bek.]. A belföldi kiküldetésre irányadó rendelkezése analóg alkalmazásával megítélésünk szerint a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó utazási időt nem kell munkaidőnek tekinteni. Így ha a munkavállaló beosztás szerinti munkanapján vagy heti pihenőnapján utazik, és az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - személyi alapbére negyven százaléka illeti meg. Egyéb esetekben megítélésünk szerint díjazás nem jár. A munkavállaló díjazási igényétől függetlenül, kiküldetés esetén – a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően – a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket [régi Mt. 105. § (8) bek.]. Az új Mt. a kiküldetés utazási idejére vonatkozóan külön rendelkezést […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
