Munkavállalói kárfelelősség – emelkedő tételek
Kérdés
A törvényben olvastam, hogy kollektív szerződésben a gondatlan károkozás esetére a munkavállaló kártérítési felelősségének mértékét nyolchavi távolléti díj összegére is fel lehet emelni. Ez azt jelenti, hogy minden károkozás esetén a munkavállaló akár nyolchavi távolléti díj erejéig is felelhet?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. május 21-én (69. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1326
[…] magatartási követelményt támasztó – fogalom a vétkesség, amelynek két formája lehetséges: a szándékosság és a gondatlanság (MK 25.). A munkavállaló szándékosan akkor okoz kárt a munkáltatónak, ha előre látja cselekményének (mulasztásának) következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). A munkavállaló gondatlanul akkor okoz kárt a munkáltatónak, ha a) a munkavállaló látta, hogy kötelezettségszegést követ el, amelyből kár származhat, de valószínűbbnek tartotta a kár elmaradását (súlyos gondatlanság); b) azért nem látja a magatartása lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet nem tanúsítja (enyhe gondatlanság). A munkavállaló felelősségének mértéke így az általa okozott károkért attól függően áll fenn, hogy a károkozó magatartása milyen mértékben minősül felróhatónak. Ennek alapján, amennyiben a) a munkavállaló magatartása felróható, de nem vétkes, akkor a kártérítés mértéke […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. május 21-én (69. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1326
[…] magatartási követelményt támasztó – fogalom a vétkesség, amelynek két formája lehetséges: a szándékosság és a gondatlanság (MK 25.). A munkavállaló szándékosan akkor okoz kárt a munkáltatónak, ha előre látja cselekményének (mulasztásának) következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). A munkavállaló gondatlanul akkor okoz kárt a munkáltatónak, ha a) a munkavállaló látta, hogy kötelezettségszegést követ el, amelyből kár származhat, de valószínűbbnek tartotta a kár elmaradását (súlyos gondatlanság); b) azért nem látja a magatartása lehetséges következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet nem tanúsítja (enyhe gondatlanság). A munkavállaló felelősségének mértéke így az általa okozott károkért attól függően áll fenn, hogy a károkozó magatartása milyen mértékben minősül felróhatónak. Ennek alapján, amennyiben a) a munkavállaló magatartása felróható, de nem vétkes, akkor a kártérítés mértéke […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
