Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. május 21-én (69. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1321

[…] munkavégzésre is kötelezhető volt (kirendelés). Az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése lehetővé tette, hogy a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető legyen, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét – működési körében felmerült ok miatt – átmenetileg nem tudja teljesíteni. Mindezen szabályok helyett az új Mt. 53. §-a csak egy generális felhatalmazást tartalmaz, miszerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A szabály megfogalmazásából látható, hogy az eltérő munkakörben való foglalkoztatás megfeleltethető a régi átirányításnak, a más munkahelyen való foglalkoztatás a kiküldetésnek, a más munkáltatónál való foglalkoztatás pedig a kirendelésnek, illetve a munkáltatók közötti megállapodás alapján más munkáltatónál való foglalkoztatásnak. Az elrendelés feltételei is változtak a korábbi szabályokhoz képest. Míg kirendelésre korábban csak vállalatcsoporton belül volt lehetőség – a törvény ugyanis elő­írta, hogy a két munkáltató között milyen kapcsolat lehet: közös tulajdonosuknak kellett lenni, vagy egyik a másik tulajdonosa, vagy pedig egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonyuk alapján álltak kapcsolatban egymással –, addig az új Mt. ilyen feltételt nem tartalmaz. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama kapcsán, míg a korábbi rendelkezések alapján az átirányítás, kiküldetés, kirendelés időtartama külön-külön 44, együttesen pedig 110 munkanap lehetett, és ennél magasabb mértéket kollektív szerződés rendelhetett el, addig az új Mt. kimondja, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás […]