Kártérítés kikötése a titoktartási kötelezettség megszegése esetére
Kérdés
Kiköthetjük-e jogszerűen a munkavállalónkkal kötött egyedi megállapodásban azt, hogy amennyiben megszegi a titoktartási kötelezettségét, köteles automatikusan egy előre meghatározott összegű kártérítést fizetni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. január 31-én (47. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 909
[…] megszerzése vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartásra vonatkozó kötelezettségét, tulajdonképpen a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szegi meg, amely – a törvényi feltételek fennállása esetén - egyebek mellett megalapozhatja valamely hátrányos jogkövetkezmény kiszabását (Mt. 109. §), valamint rendes, illetve rendkívüli felmondás alkalmazását is. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló e kötelezettségszegése folytán kárt okoz a munkáltatónak. Ilyen esetben a munkáltató az Mt. általános kárfelelősségi szabályai szerint eljárva – elsődlegesen a bíróság előtt, munkaügyi perben - érvényesítheti kártérítési igényét (Mt. 166-168. §, 173. §). Kérdéséből arra lehet következtetni, hogy az Ön által említett előre meghatározott összegű, a munkavállaló kötelezettségszegése esetén automatikusan járó "kártérítés" voltaképpen a kötbérhez hasonló jellegű szerződéses biztosítékként viselkedne. A kötbér lényege ugyanis éppen az, hogy a kötelezett – arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, továbbá nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít – egy meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát [Ptk. 246. § (1) bek.]. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, amennyiben […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. január 31-én (47. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 909
[…] megszerzése vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartásra vonatkozó kötelezettségét, tulajdonképpen a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szegi meg, amely – a törvényi feltételek fennállása esetén - egyebek mellett megalapozhatja valamely hátrányos jogkövetkezmény kiszabását (Mt. 109. §), valamint rendes, illetve rendkívüli felmondás alkalmazását is. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló e kötelezettségszegése folytán kárt okoz a munkáltatónak. Ilyen esetben a munkáltató az Mt. általános kárfelelősségi szabályai szerint eljárva – elsődlegesen a bíróság előtt, munkaügyi perben - érvényesítheti kártérítési igényét (Mt. 166-168. §, 173. §). Kérdéséből arra lehet következtetni, hogy az Ön által említett előre meghatározott összegű, a munkavállaló kötelezettségszegése esetén automatikusan járó "kártérítés" voltaképpen a kötbérhez hasonló jellegű szerződéses biztosítékként viselkedne. A kötbér lényege ugyanis éppen az, hogy a kötelezett – arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, továbbá nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít – egy meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát [Ptk. 246. § (1) bek.]. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, amennyiben […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
