Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. december 21-én (28. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 548

[…] pontja]. A munkaidőkeret lényege, hogy hosszabb időtartam vonatkozásában határozza meg (pl. a munkáltató által egyoldalúan megállapítható keret maximuma 4 hónap) a munkaidő mértékének figyelembevételével (a teljes munkaidő napi 8 óra, heti 40 óra) a ledolgozandó munkaórák számát, a munkaidőkeret kezdetének és végének figyelembevételével. Így ha az érintett munkáltató munkaidőkeretben alkalmazza a munkavállalókat, valóban lehetősége nyílik arra, hogy összevontan adja ki a heti pihenőnapokat. Munkaidőkeret alkalmazása esetén ugyanis a pihenőnap kéthetente, vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb havonta – részben vagy egészében – összevontan is kiadható [Mt. 124. § (5) bekezdés]. Így dolgozhatnak jogszerűen – akár rendkívüli, akár beosztás szerinti munkaidőben - heti 48 órát meghaladó tartamban a kollégák. Általános szabály szerint azonban hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező [Mt. 124. § (7) bekezdés, Mt. 124/A. § (3) bekezdés]. Ha például kéthetes munkaidőkeretet alkalmaz a munkáltató, a következőképpen járhat el: az első héten csak egy pihenőnapot ad ki a munkavállalónak, ennek a napnak nem kell vasárnapra esnie. Ekkor arra kell ügyelnie, hogy ha a munkavállaló vasárnap végez munkát – általános szabály szerint –, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el [Mt. 124/A. § (4) bekezdés], vagyis vasárnapi munkavégzés esetén a heti pihenőnapot szombaton kell kiadnia. A második héten viszont három pihenőnapot kell, hogy kapjon a munkavállaló, amelybe – összhangban az Mt. 124. § (1) bekezdésével – a vasárnapnak is bele kell esnie. Ekkor azonban már a másik két pihenőnapnak nem kell, hogy szombatra és péntekre essen, ezek kiadásának időpontját […]