Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell kiszámítani. Az esedékesség időpontja ebben az esetben a távollét (a szabadság) kezdő időpontja (Mt. 148. §). Az elszámolás alapja így a szabadság kezdetekor irányadó napi munkaidő és az arra járó bér lesz. Azaz ha már megtörtént a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Prémium – a kifizetés esedékessége és a joglemondás

Kérdés: Munkaviszonyom április 1-jével közös megegyezéssel megszűnt. A megállapodás szerint "a felek kölcsönösen kijelentik, hogy a munkaviszonyból eredő minden igényüket kielégítettnek tekintik, és további követeléseket egymással szemben nem támasztanak". Az április havi bérelszámolásokban munkáltatóm bruttó 228 000 Ft prémiumban részesítette három kollégámat, akik az első negyedévben teljesítették az előírt 10%-os forgalomnövekedést. A kifizetésre az április 5-én kelt havi elszámolás alapján került sor. Nekem nem jár ez a prémium, ha én is teljesítettem a feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...prémiumszabályzata, illetve a prémiumkitűzés konkrét előírásaiirányadóak. Ha a konkrét esetben a prémium kifizetésére – a havibérelszámolással együtt – április 5-én került sor, akkor a munkavállalóprémiumról való előzetes lemondása semmis, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.