Külföldi kiküldetésről szóló munkáltatói döntés vitathatósága

Kérdés: A 2035. és 2036. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: a munkavállaló a vásár speciális jellege miatt érvényesítheti-e a két munkavégzés között részére járó 11 óra pihenőidejét (kötelező jellegű fogadás, kötelező jellegű üzleti vacsora stb.)? Hogyan kell fogadni azt a munkáltatói álláspontot, hogy akinek ez nem tetszik, az ne utazzon külföldre, és elképzelhető, hogy a jövőben a jogait érvényesítő munkavállaló a külföldi utazásokból "kimarad"? A viszonylag komplikált hazautazás, valamint a pihenőnapok igénybevétele miatt a munkavállaló az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kezdeményezheti-e, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján vegye figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ez a szabály külföldi kiküldetések esetén is alkalmazandó. A napi munka befejezését az aznapi munkaidő végétől kell számítani – ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Átirányítás és aránytalan sérelem

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
Részlet a válaszából: […] ...az aránytalan sérelem okozásától, ha a teljesítés módját egyoldalúan határozza meg (pl. a munkaidő-beosztásakor; átirányítás, kiküldetés, kirendelés elrendelésekor; rendes szabadság kiadásakor stb.). Csak a formálódó bírói gyakorlat alapján tudunk majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.