Utazási idő készenlét esetén


Közműszolgáltató társaság vagyunk, ahol a folyamatos üzemeltetés érdekében munkavállalóink részére készenlétet rendelünk el. A készenlét alatti munkavégzés helyszíne minden esetben telephelyen kívüli rész (közterület), ahova munkatársaink kétféleképpen juthatnak el.
1. Lakóhelyüktől saját gépjárművel bejönnek a társaság telephelyére, ahol a hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsiba beülnek, és a telephelyről kimennek a hiba helyszínére. A hibaelhárítást követően a céges gépjárművel visszajönnek a telephelyre, majd saját gépjárművel hazamennek.
2. A hibaelhárítási eszközökkel ellátott céges gépkocsi a munkavállalónál található, hibabejelentés esetén a céges járművel egyből a hibahelyre megy, vagy esetleg útközben felvesz még munkatársakat, és úgy megy a hibahelyre. A hibaelhárítás végeztével a többi munkatársat hazaviszi, majd ő is otthonába megy a céges járművel.
Hogyan minősítsük a kétféle utazással töltött időt? Készenlétnek számít, vagy már az utazás során is rendkívüli munkavégzés történik?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. június 2-án (293. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5846

[…] hazautazás ideje sem. A telephely és a hibaelhárítási hely közötti utazás esetén viszont a munkavállaló két munkavégzési hely között mozog, ami munkaidőnek (itt: készenlét alatti rendkívüli munkaidőnek) minősül. A 2. eset kapcsán, a fenti szabályokból eredően elvileg ugyanígy nem minősülne munkaidőnek a munkavállaló otthona és a hibaelhárítási hely közötti utazással, illetve az onnan való hazautazással töltött idő sem. Ugyanakkor ettől az Európai Unió Bírósága eltérő jogértelmezést követ, miszerint munkaidőnek minősül az az utazási idő, amelyet az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazással töltenek (Tyco eset, C-266/14.; VAERSA eset, C-110/24.). Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezése minden tagállami bíróságra kötelező, emellett az Mt. rendelkezéseit Magyarország és az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni [Mt. 5. § (1) bek.]. Ebből az következik, hogy amikor a tényleges munkavégzési helyben a felek nem egyeznek meg, hanem azt a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, az utazással töltött időt munkaidőnek kell tekinteni. Így a kérdés szerinti esetben, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*díjmentes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.