Bölcsődei közalkalmazottak besorolása – szabályozás joghézaggal
Kérdés
Az önkormányzat családi bölcsődét működtet, amelyben a családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottként foglalkoztatott személy besorolása C fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 2000. VI. 20-án megszerzett szakközépiskolai érettségi, és a szakképzettsége 2004. VI. 23-án megszerzett gyermek- és ifjúsági felügyelő I (OKJ 54 14 99 02) tanfolyam. A másik családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottunk besorolása E fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 1985. VI. 11-én megszerzett gimnáziumi érettségi, és 1993. VI. 17-én szakosító tanfolyamon csecsemő- és gyermekgondozói szakon végzett. A másik két közalkalmazott munkaköre: családi bölcsődei segítő. Az egyikük besorolása B fizetési osztályba történt. Ruházati eladó szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. A másik E fizetési osztályú, és a végzettsége érettségi, és 2024. V. 24-én 509222202 azonosító számú kisgyermekgondozó-nevelő szakmát szerzett. Fizetési fokozatuk megállapításánál a közalkalmazotti jogviszony mellett az összes korábbi munkaviszony beszámításra került. Helyes így a besorolásuk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. február 10-én (288. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5652
[…] érettségi mint iskolai végzettségi szint középiskolai végzettségnek felel meg [Kjt. 9. § (8) bek., 29. § (4)–(6) bek.], ez pedig a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének ca) pontja alapján – önmagában – „C” fizetési osztályba sorolásra jogosít. Az első személynek emellett OKJ 54-es azonosító számú gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítése is van, amely a 7/1993. MüM rendelet szerint érettségi után megszerezhető emelt szintű, technikusi szakképesítést jelent – ez viszont a Kjt 61. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján, mint érettségi végzettséget igénylő szakképesítés, elvileg a „D” fizetési osztályba való besorolásra jogosítana. A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése a besorolás alapelveként azt rögzíti, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt (!) annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Azonban a 15/1998. NM rendelet nem írja elő, hogy a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy munkakör betöltéséhez szükséges lenne a gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítés. Elegendő a külön rendelet szerinti tanfolyam elvégzése. Ezért ezt nem is lehet a besorolás alapjaként figyelembe venni. Így tehát helyes, hogy az első személy besorolásánál csak az érettségi végzettségét vették figyelembe, és az érintettet „C” fizetési osztályba sorolták.A második kolléga esetében a gimnáziumi érettségi szintén „C” fizetési osztályba sorolásra jogosít. A szakosító tanfolyam kifejezés önmagában nem értelmezhető, mivel nem írták meg, mely intézmény bocsátotta ki 1993-ban az oklevelet (milyen szintű iskola, illetőleg iskolarendszeren kívüli képzőintézmény), és azt sem, hogy azon pontosan milyen végzettségi megjelölés szerepelt. Az „E” fizetési osztályba a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján akkor lehetne ezt a közalkalmazottat besorolni, ha ez – egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító – felsőfokú szakképesítésnek, vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettségnek, illetve érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítésnek minősülne.A családi bölcsőde segítő munkakört sem a 15/1998. NM rendelet, sem a 257/2000 Korm. rendelet nem nevesíti, illetve nem kapcsol hozzá képesítési előírást. A 15/1998. NM rendelet 51/F. §-ának (4) bekezdése szerint a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy melletti segítő tevékenységet szociális gondozói díjban részesülő személy, illetve munkaviszonyban vagy más […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. február 10-én (288. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5652
[…] érettségi mint iskolai végzettségi szint középiskolai végzettségnek felel meg [Kjt. 9. § (8) bek., 29. § (4)–(6) bek.], ez pedig a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének ca) pontja alapján – önmagában – „C” fizetési osztályba sorolásra jogosít. Az első személynek emellett OKJ 54-es azonosító számú gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítése is van, amely a 7/1993. MüM rendelet szerint érettségi után megszerezhető emelt szintű, technikusi szakképesítést jelent – ez viszont a Kjt 61. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján, mint érettségi végzettséget igénylő szakképesítés, elvileg a „D” fizetési osztályba való besorolásra jogosítana. A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése a besorolás alapelveként azt rögzíti, hogy a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt (!) annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Azonban a 15/1998. NM rendelet nem írja elő, hogy a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy munkakör betöltéséhez szükséges lenne a gyermek- és ifjúsági felügyelő szakképesítés. Elegendő a külön rendelet szerinti tanfolyam elvégzése. Ezért ezt nem is lehet a besorolás alapjaként figyelembe venni. Így tehát helyes, hogy az első személy besorolásánál csak az érettségi végzettségét vették figyelembe, és az érintettet „C” fizetési osztályba sorolták.A második kolléga esetében a gimnáziumi érettségi szintén „C” fizetési osztályba sorolásra jogosít. A szakosító tanfolyam kifejezés önmagában nem értelmezhető, mivel nem írták meg, mely intézmény bocsátotta ki 1993-ban az oklevelet (milyen szintű iskola, illetőleg iskolarendszeren kívüli képzőintézmény), és azt sem, hogy azon pontosan milyen végzettségi megjelölés szerepelt. Az „E” fizetési osztályba a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján akkor lehetne ezt a közalkalmazottat besorolni, ha ez – egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító – felsőfokú szakképesítésnek, vagy felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettségnek, illetve érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítésnek minősülne.A családi bölcsőde segítő munkakört sem a 15/1998. NM rendelet, sem a 257/2000 Korm. rendelet nem nevesíti, illetve nem kapcsol hozzá képesítési előírást. A 15/1998. NM rendelet 51/F. §-ának (4) bekezdése szerint a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy melletti segítő tevékenységet szociális gondozói díjban részesülő személy, illetve munkaviszonyban vagy más […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
