„Munkaidő-csúsztatás” – jogszabályi lehetőségek
Kérdés
Ahhoz, hogy a munkavállaló hivatalosan „csúsztatni” tudjon (egyik nap többet dolgozik, máskor később jön be), rugalmas vagy kötetlen munkaidő meghatározása szükséges? Mindkettő közös megállapodáson alapul, vagy egyoldalú nyilatkozat a munkáltató részéről? A rugalmas munkaidő alkalmazásához is munkaidőkeret meghatározása szükséges? Egyhavi munkaidőkeret alkalmazásával is megoldható mindez, melyről elegendő a munkáltatói tájékoztatóban informálni a munkavállalót?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. december 16-án (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5606
[…] munkarendet vagy törzsidő-peremidő rendszert az Mt. nem nevesíti, de a gyakorlatban alkalmazható. Ebben az esetben a munkáltató csak a munkaidő egy részét, a törzsidőt osztja be maga (pl. minden hétköznap 10–14 óra), a fennmaradó munkaórákat, a peremidőt viszont a munkavállaló maga ütemezheti (pl. hétköznapokon 6 és 18 óra között). Így nem kell külön egyeztetnie a feleknek, ha egy adott munkanapon a munkavállaló korábban elmenne és máskor tovább maradna, ha a törzsidőt mindkét napon munkában tölti. Külön törvényi szabályozás hiányában ez a rendszer egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (munkaidőkeretnek) felel meg, ahol a munkavállaló döntheti el az adott napon teljesítendő munkaidőt azzal, hogy a törzsidőt mindenképpen le kell dolgoznia. Előre írásban meg kell határozni, hogy milyen időszakot ölel fel a munkaidőkeret, azaz milyen időszakon belül van lehetősége a munkavállalónak a munkaidő átcsoportosítására. Ez akár egyhavi is lehet [Mt. 93. § (4) bek., 94. § (1) bek.].A kötetlen munkarend még nagyobb szabadságot ad a munkavállalónak. Ilyenkor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. Mivel kötetlen munkarendben a munkavállaló osztja be saját munkaidejét, nem kell alkalmazni a munkaidő és pihenőidők beosztási szabályait, és munkaidő-nyilvántartás […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2025. december 16-án (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5606
[…] munkarendet vagy törzsidő-peremidő rendszert az Mt. nem nevesíti, de a gyakorlatban alkalmazható. Ebben az esetben a munkáltató csak a munkaidő egy részét, a törzsidőt osztja be maga (pl. minden hétköznap 10–14 óra), a fennmaradó munkaórákat, a peremidőt viszont a munkavállaló maga ütemezheti (pl. hétköznapokon 6 és 18 óra között). Így nem kell külön egyeztetnie a feleknek, ha egy adott munkanapon a munkavállaló korábban elmenne és máskor tovább maradna, ha a törzsidőt mindkét napon munkában tölti. Külön törvényi szabályozás hiányában ez a rendszer egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (munkaidőkeretnek) felel meg, ahol a munkavállaló döntheti el az adott napon teljesítendő munkaidőt azzal, hogy a törzsidőt mindenképpen le kell dolgoznia. Előre írásban meg kell határozni, hogy milyen időszakot ölel fel a munkaidőkeret, azaz milyen időszakon belül van lehetősége a munkavállalónak a munkaidő átcsoportosítására. Ez akár egyhavi is lehet [Mt. 93. § (4) bek., 94. § (1) bek.].A kötetlen munkarend még nagyobb szabadságot ad a munkavállalónak. Ilyenkor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. Mivel kötetlen munkarendben a munkavállaló osztja be saját munkaidejét, nem kell alkalmazni a munkaidő és pihenőidők beosztási szabályait, és munkaidő-nyilvántartás […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
