Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai
Kérdés
Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. augusztus 10-én (216. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4217
[…] nem kizárt, hogy a kérdés szerinti helyzet a fenti törvényi feltételek valamelyikének megfelel, ám ezt a rendelkezésre álló adatokból eldönteni nem lehet, ahhoz a munkáltató által lefolytatott körültekintő vizsgálat szükséges.A munkavállaló foglalkoztatására értelemszerűen sor kerülhet munkaidőkeretben, melynek tartamát a munkáltató minden egyéb előfeltétel nélkül akár legfeljebb négy hónapban vagy tizenhat hétben is meghatározhatja. Sőt, mivel mezőgazdaságban történik a foglalkoztatás, nagy eséllyel idényjellegű tevékenységet végez a munkavállaló, így a munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet [Mt. 94. § (1)–(2) bek.]. Noha az Mt. nem szabályozza a rugalmas munkaidőt, az a gyakorlatban ismert, és valóban a törzsidő-peremidő kettősével írható körül. Amint erre a kérdés is utal, a tényállásra valószínűleg nem a rugalmas munkaidő-beosztás e módja lenne a legmegfelelőbb.Kötetlen munkarend alkalmazása esetén a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. Az Mt. értelmében a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti [Mt. 96. § (2) bek.], így nem kizárt, hogy legyenek olyan feladatok vagy tevékenységek, amelyek máskor nem végezhetőek el, és a munkavállalónak számolnia kell azzal, hogy e feladatok ellátásának időpontja tőle függetlenül alakul.Felhívjuk a munkarend kötetlen minősítésével kapcsolatban két ítéletre a figyelmet! Az EU Bírósága a Bizottság kontra Egyesült Királyság (C-484/04) ügyben született ítélete szerint nem elég legalább a napi munkaidő fele feletti munkaidő-beosztás jogának a munkavállaló részére történő átengedése. A munkarend kötetlenségéhez – és az ebből eredő adminisztrációs és munkaszervezési könnyítésekhez a munkáltatónak a teljes munkaidő beosztásának jogát írásban szükséges átengedni a munkavállaló részére. A Kúria döntésében kimondta: a kötetlen munkarend feltétele, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*