Továbbképzési kötelezettség – az elmulasztás következményei
Kérdés
A költségvetési szerv és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzési kötelezettséget (ÁBPE) ír elő a 370/2011. Korm. rendelet és a 22/2019. PM rendelet. A jogszabály kimondja, hogy a költségvetési szerv vezetője (a kinevezést követően egy éven belül) vagy az általa kijelölt vezető állású személy kétévente köteles a továbbképzésen részt venni, az arról szóló igazolást a munkáltatójának leadni. A vezető a megválasztásakor, illetve a vezetői kinevezése, megbízása alatt köteles-e részt venni az ÁBPE-képzésen, -vizsgán, vagy elegendő, hogy az általa vezetett intézményben már rendelkezik egy kijelölt személy, aki kétévente elvégzi a képzést? Mi szabályozza azt, hogy a vezető helyett az általa kijelölt vezető állású munkavállaló vegyen részt a képzésen? Amennyiben a vezető vagy a helyette kijelölt személy nem teljesíti a megadott határidőben az ÁBPE-képzést, az eredményről szóló igazolást nem mutatja be az irányító szerv vezetője felé a tárgyév december 31-ig, milyen szankciót alkalmazhatnak vele szemben? Mely jogszabály rendelkezik a szankció alkalmazásáról? A 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a kimondja, hogy amennyiben a vezető állású kulturális intézmény vezetője két éven belül nem mutatja be az igazoló okiratot, akkor nem foglalkoztatható tovább a munkakörében. A többi költségvetési szerv, gazdasági társaság esetében mely jogszabály rendelkezik a szankciókról?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. június 8-án (213. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4167
[…] kötelezettséget. Eszerint, ha egy költségvetési szerv vezetője vagy gazdasági vezetője szerepel a belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában, és emiatt továbbképzésre kötelezett, elegendő a belső ellenőrök részére meghirdetett képzéseken részt vennie, azzal teljesíti a költségvetési szerv vezetők vagy gazdasági vezetők számára előírt képzési kötelezettségét [12. § (3) bek.].A fentiek alapján a költségvetési szerv vezetője két esetben köteles a képzésben részt venni: ha ő maga nem szerepel a belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában, de maga helyett nem jelölt ki más személyt, vagy ha szerepel ebben a nyilvántartásban – ez esetben függetlenül attól, hogy jelölt-e más személyt is, neki részt kell vennie a továbbképzésben. Ezt a 370/2011. Korm. rendelet. 12. §-ának (1) bekezdése és a 22/2019. PM rendelet 12. § (3) bekezdése állapítja meg.A képzési kötelezettség nemteljesítése a jogviszonyukból származó kötelezettség – vélhetően vétkes – megszegésének minősül, és – ha feltétele fennáll – az általános munkajogi szankciók alkalmazhatók:–kormány- vagy köztisztviselők esetén fegyelmi büntetés megállapítása vagy felmentés,–közalkalmazottak tekintetében ugyancsak felmentés vagy rendkívüli felmentés, illetve hátrányos jogkövetkezmény megállapítása, vagy a (magasabb) vezetői megbízás visszavonása,–munkavállalók esetén (azonnali hatályú) felmondás vagy – azonosan a közalkalmazottakkal – a kollektív szerződésben, ennek hiányában munkaszerződésben meghatározott hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása.Emellett a 22/2019. PM rendelet 4. §-a (1) bekezdésének […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. június 8-án (213. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4167
[…] kötelezettséget. Eszerint, ha egy költségvetési szerv vezetője vagy gazdasági vezetője szerepel a belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában, és emiatt továbbképzésre kötelezett, elegendő a belső ellenőrök részére meghirdetett képzéseken részt vennie, azzal teljesíti a költségvetési szerv vezetők vagy gazdasági vezetők számára előírt képzési kötelezettségét [12. § (3) bek.].A fentiek alapján a költségvetési szerv vezetője két esetben köteles a képzésben részt venni: ha ő maga nem szerepel a belső ellenőrzést végzők nyilvántartásában, de maga helyett nem jelölt ki más személyt, vagy ha szerepel ebben a nyilvántartásban – ez esetben függetlenül attól, hogy jelölt-e más személyt is, neki részt kell vennie a továbbképzésben. Ezt a 370/2011. Korm. rendelet. 12. §-ának (1) bekezdése és a 22/2019. PM rendelet 12. § (3) bekezdése állapítja meg.A képzési kötelezettség nemteljesítése a jogviszonyukból származó kötelezettség – vélhetően vétkes – megszegésének minősül, és – ha feltétele fennáll – az általános munkajogi szankciók alkalmazhatók:–kormány- vagy köztisztviselők esetén fegyelmi büntetés megállapítása vagy felmentés,–közalkalmazottak tekintetében ugyancsak felmentés vagy rendkívüli felmentés, illetve hátrányos jogkövetkezmény megállapítása, vagy a (magasabb) vezetői megbízás visszavonása,–munkavállalók esetén (azonnali hatályú) felmondás vagy – azonosan a közalkalmazottakkal – a kollektív szerződésben, ennek hiányában munkaszerződésben meghatározott hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása.Emellett a 22/2019. PM rendelet 4. §-a (1) bekezdésének […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
