Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése
Kérdés
A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. március 30-án (210. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4116
[…] munkanapként) vagy heti pihenőnapként (heti pihenőidőként) funkcionálnak; a munkaviszony ezen időtartam alatt nem szünetel, a munkavállalónak bizonyos szintű rendelkezésre állási kötelezettsége ilyenkor is van (pl. elrendelhető rendkívüli munkavégzés, amit teljesítenie kell). Ez a minősítés – bár ki lehet számolni, hogy melyik napokra tekintettel nem jár a munkavállalónak munkabér – utóbb nem változhat meg; azaz a szabadnapok, heti pihenőnapok fizetés nélküli szabadsággá vagy egyéb távollétté nem alakulhatnak át a munkabér utólagos elszámolása miatt. Ha a munkavállaló a tárgyhónapban akár minimális munkavégzést is teljesített, ami miatt neki munkabér jár, akkor az az álláspontunk, hogy az egész hónapot akként kell kezelni, mintha nagyon alacsony járulékalapot képező jövedelme lenne a hónapban; de a munkaviszonya folytonos fennállása miatt a hónap összes napján biztosítottnak minősül. Ellenkező értelmezés oda vezetne, hogy a munkáltatónak a munkaidőkeret miatti munkaszervezési lehetősége túlnyúlna a munkajogi kereteken, és a munkavállaló társadalombiztosítási jogállását is érintené, és nem csak a pénzbeli ellátások mértékére lenne hatással.A biztosítási jogviszony szünetelése legfeljebb a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés okán lenne megállapítható [Tbj-tv. 16. § c) pont]; azonban ezt a fogalmat munkajogi szempontból nem arra az esetre alkalmazzuk, amikor a munkavállalónak szabadnapot rendel el a munkáltató, hanem a munkavégzési […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. március 30-án (210. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4116
[…] munkanapként) vagy heti pihenőnapként (heti pihenőidőként) funkcionálnak; a munkaviszony ezen időtartam alatt nem szünetel, a munkavállalónak bizonyos szintű rendelkezésre állási kötelezettsége ilyenkor is van (pl. elrendelhető rendkívüli munkavégzés, amit teljesítenie kell). Ez a minősítés – bár ki lehet számolni, hogy melyik napokra tekintettel nem jár a munkavállalónak munkabér – utóbb nem változhat meg; azaz a szabadnapok, heti pihenőnapok fizetés nélküli szabadsággá vagy egyéb távollétté nem alakulhatnak át a munkabér utólagos elszámolása miatt. Ha a munkavállaló a tárgyhónapban akár minimális munkavégzést is teljesített, ami miatt neki munkabér jár, akkor az az álláspontunk, hogy az egész hónapot akként kell kezelni, mintha nagyon alacsony járulékalapot képező jövedelme lenne a hónapban; de a munkaviszonya folytonos fennállása miatt a hónap összes napján biztosítottnak minősül. Ellenkező értelmezés oda vezetne, hogy a munkáltatónak a munkaidőkeret miatti munkaszervezési lehetősége túlnyúlna a munkajogi kereteken, és a munkavállaló társadalombiztosítási jogállását is érintené, és nem csak a pénzbeli ellátások mértékére lenne hatással.A biztosítási jogviszony szünetelése legfeljebb a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés okán lenne megállapítható [Tbj-tv. 16. § c) pont]; azonban ezt a fogalmat munkajogi szempontból nem arra az esetre alkalmazzuk, amikor a munkavállalónak szabadnapot rendel el a munkáltató, hanem a munkavégzési […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
