Határozott idejű kinevezés – a meghatározott feladat


Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. március 24-én (194. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3842

[…] létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok maximális teljes időtartama, illetvec) az ilyen szerződések vagy jogviszonyok megújításának száma.A Kjt. megoldása a fenti a) pontot valósítja meg: a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyok megújítását alátámasztó objektív okokat fogalmaz meg, amikor is kimondja, hogy közalkalmazotti jogviszony csak helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. Az 1999/70/EK irányelv abból indul ki, hogy a munkajogviszonyok hagyományos formája a határozatlan idejű jogviszony, a határozott idő kikötése pedig egymást követően ismétlődve a munkavállaló hátrányára történő visszaélés egyik fajtája lehet. Amint arra az Európai Unió Bírósága a Konstantinos Adeneler és társai kontra Ellinikos Organismos Galaktos (ELOG) C-212/04. sz. ügyben hozott ítéletében rámutatott, az "objektív okok" fogalma konkrét elemek meglétét feltételezi. A meghatározott munka elvégzése, illetve feladat ellátása egy pontosan megjelölhető munkára, illetve feladatra kell, hogy szóljon, és ha nem is ismert a befejezésének időpontja, az tipikusan az adott munka vagy feladat befejezéséig tarthat. Ebből következően a meghatározott munka elvégzésének vagy feladat ellátásának jól körülhatárolhatónak kell lennie.A szakirodalom szerint jogellenes az a gyakorlat, ha a közalkalmazott munkakörét vagy annak részfeladatát jelöli meg a kinevezés a határozott idő alapjaként. A munkakörbe egyébként beletartozó feladatok jellege és a meghatározott feladatok ellátása közötti lényegi különbség, hogy míg a munkakörbe tartozó feladatok állandóan jelentkeznek, időszakonként visszatérnek, és a munkáltató alaptevékenységébe tartoznak, addig a meghatározott feladat, illetve munka csak időszakosan, eseti jelleggel merül fel, és az esetek többségében nem tartozik bele a munkáltató alaptevékenységébe (Bérces Kamilla – Bosch Márta – Gyulavári Tamás – Horváth István – Kőszegfalvi Edit – Petrovics Zoltán – Tánczos Rita: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény magyarázata, 150. o.).Ha a határozott időt a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal meghosszabbítják, ezt elviekben megtehetik, ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenniük, hogy amennyiben a féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést ismételten további fél évvel […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.