Egy évnél hosszabb munkaidőkeret és az önkéntes túlmunka


A hároméves munkaidőkeret kapcsán kérdezzük, hogy mi az értelme az egy évnél hosszabb munkaidőkeretnek, ha a rendkívüli munkaidő mértékét évente kell figyelembe venni, és a heti munkaidőre vonatkozó maximális mértéknek is éves átlagban kell megfelelni? Ha így az elszámolás alapja végül is egy év, akkor mi az előnye, ha egy évnél hosszabb a munkaidőkeret?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2019. február 4-én (176. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3505

[…] elszámolásra, akkor is, ha a magas óraszámú hetek a keret legelején voltak. Ez a szabály az egy évnél hosszabb keret esetén is érvényesül. Így például lehetséges, hogy a 2019. január 1-jén induló hároméves munkaidőkeretben a munkavállaló 2019. január és február hónapokban összesen 100 órával többet dolgozik, mint amennyi időre egyébként beosztható lett volna e két hónapban, ám ennek ellenértékét majd csak a keret zárása után, 2022. január 10-én kapja meg, a 2021. decemberi bérével együtt.A rendkívüli munkaidő maximumát azonban a törvény továbbra is egy naptári évre állapítja meg. Így naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezenfelül a felek írásbeli megállapodásával a munkavállaló további 150 óra önként vállalt túlmunkát teljesíthet. E megállapodást a naptári év végére a munkavállaló felmondhatja (Mt. 109. §). Kizárólag e megállapodás felmondása miatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt [Mt. 66. § (2) bek. b) pont]. Az éves 250+150 óra rendkívüli munkaidő az egy évnél hosszabb munkaidőkeretben sem vonható össze, illetve használható fel az egyes években egyenlőtlenül. Az tehát nem lehetséges, hogy a kétéves keretben az első évben 600 órát, a következő évben 200 órát túlórázzon a munkavállaló. Ha a munkaidőkeret év közben kezdődik, vagy szűnik meg, a rendkívüli munkaidő éves mértékét akkor is a naptári évre tekintettel […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.