Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetése


Közfoglalkoztatottként dolgoztam, 2017. március 6-ától betegállományba kerültem, és folyamatosan táppénzen voltam. 2017. november 9-én kórházi kontrollon voltam, majd november 10-én a háziorvos a beutalót kiadta a CT-re, az orvos ekkor még táppénzes papírt nem adott. December 6-ára kaptam időpontot, december 7-től február 28-ig kórházban feküdtem. Ez idő alatt – valószínű a közfoglalkoztató kérésére – 2017. október 31-én "keresőképessé váltam", és az ezután következő időszakot igazolatlan távollétként kezelték. A következő időpontra már családtagom ment a táppénzes papírért, melyet az asszisztens kiadott, de nem közölte vele, hogy keresőképes vagyok. Jogviszonyomat 2017. október 31-én megszüntették azonnali hatállyal, felszólítást előtte sem szóban, sem írásba nem kaptam. 2017. december 19-én egy közalkalmazottal kiküldték aláírásra boríték nélkül a közfoglalkoztatási szerződést, de kórházi kezelésem miatt családtagommal íratták alá (ő a saját nevét írta az iratra). A munkavállaló helyett más is aláírhatja-e a szerződést? Családtagom nevével érvényes-e a szerződés felmondása? A szerződés megjegyzésébe indokként beleírták, hogy nem vettem fel a munkát, illetve magatartási problémákat tüntettek még. Sztrókos betegként, elferdült szájjal, alig mozgó kézzel milyen magatartást gyakorolhattam volna? Így váratlanul itt maradtam a kórházi ágyon társadalombiztosítási jogviszony és fizetés nélkül. Hova fordulhatok egyáltalán, van-e még rá idő?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. október 15-én (171. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3395

[…] 31-i azonnali hatályú felmondással. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy az azonnali hatályú felmondás nem lehet visszamenőleges hatályú, azaz ha csak később közölték Önnel, az kizárólag a közlés időpontjával szüntethette meg a jogviszonyát (amennyiben ez decemberben történt, nem lehet a jogviszonyát október végével megszüntetni). Figyelemmel a fentiekre, csupán általános tájékoztatást tudunk adni a kérdéseit illetően.Mindenekelőtt a legfontosabb: a közfoglalkoztatási jogviszony jogellenes megszüntetése tárgyában a közfoglalkoztatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül lehetséges a keresetlevelet benyújtani a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. A közfoglalkoztatási jogviszonyra – a Közfogl. tv.-ben meghatározott eltérésekkel – ugyanis az Mt. szabályai alkalmazandók [Közfogl. tv. 2. § (1) bek.], így az ezt rögzítő Mt.-rendelkezés ez esetben is irányadó [Mt. 287. § (1) bek. b) pont]. Ebből következően már nincs lehetősége az ügyben bírósághoz fordulni. Még akkor sem, ha esetleg a megszüntető irat nem tartalmazott jogorvoslati kioktatást, ugyanis a 6 hónapos határidő, mely ilyen esetekben "felülírja" a 30 napos keresetindítási határidőt [Mt. 22. § (5) bek.], már ebben az esetben is eltelt.Ettől függetlenül ugyan megállapítható, hogy amennyiben Ön valóban keresőképtelen volt, ezáltal mentesült a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ebből következően arra hivatkozva önmagában nem lehetett volna jogszerűen a jogviszonyát megszüntetni, hogy nem vette fel a munkát. A keresőképtelenség fennállta azonban az Ön által leírtak alapján egyértelműen nem állapítható meg, hiszen arra is utal a kérdésében, hogy 2017. október 31-én keresőképessé vált. Amennyiben Ön tudta vagy tudnia kellett volna, hogy már keresőképtelen, értesítenie kellett volna erről a közfoglalkoztatót. A megjelölt másik ok (magatartási problémák) tekintetében […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.