Létszámcsökkentés és felmentési védelem
Kérdés
Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. szeptember 4-én (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3044
[…] munkáltató a felmentést minden esetben köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő köztisztviselő felmentése ok-okozati értelemben nem kapcsolható össze a korábban elrendelt és végrehajtott létszámcsökkentéssel. Ez alól kivételt jelenthet a több lépcsőben végrehajtott létszámcsökkentés, ahol annak elrendelésétől számítva egy később végrehajtott üteme még érintheti a felmentési védelem letelte után visszatérő köztisztviselőt is. Feltéve, hogy a közigazgatási szerv hivatali szervezetében végrehajtott létszámcsökkentés miatt további foglalkoztatására nincs lehetőség [Kttv. 229. § (1) bek.].Ha a létszámcsökkentés egyetlen ütemben végrehajtásra kerül, a felmentési védelem letelte után évekkel később visszatérő köztisztviselő felmentésére létszámcsökkentés keretében egy újabb létszámleépítés elrendelésével, vagy a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerinti további felmentési jogcímek alapján kerülhet sor. Ugyanakkor ezen jogcímek fennállásakor is követelmény, hogy a munkáltató bizonyítani tudja, a felmentés indoka valós és okszerű. A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján felmentéssel megszüntethető a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, ha a munkaköre átszervezés következtében megszűnt. Átszervezés a létszámcsökkentéssel szemben a munkáltató szervezeti struktúrájának, az egyes munkafolyamatok ellátásának megváltoztatását jelenti, és nem mindig eredményezi összességében a köztisztviselők létszámának csökkenését. Átszervezéskor a munkáltatóknak azt kell bizonyítania, ténylegesen megtörtént-e az átszervezés, és annak következtében mely konkrét körülmények vezettek ahhoz, hogy az érintett köztisztviselő munkaköre megszűnt. Az eset összes körülményeit figyelembe véve kell a munkáltatónak meghatároznia a felmentés jogcímét. Ha a munkáltató olyan felmentési jogcímet jelöl meg, amely nem valós és okszerű (például létszámcsökkentést jelöl meg a munkáltató az átszervezés helyett), a felmentés akkor is jogellenes lesz, ha egyébként más jogcímen megalapozott lett volna a felmentés.Ha a munkáltató fel kívánja menteni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő vagy az azt igénybe sem vevő kisgyermeket nevelő köztisztviselőt, a felmentést legkorábban a gyermek 3. életévének betöltését követő napon közölheti. Az a körülmény, hogy ezen a napon a köztisztviselő a Kttv. 100. §-a (2) bekezdésének c) pontja […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2017. szeptember 4-én (153. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3044
[…] munkáltató a felmentést minden esetben köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő köztisztviselő felmentése ok-okozati értelemben nem kapcsolható össze a korábban elrendelt és végrehajtott létszámcsökkentéssel. Ez alól kivételt jelenthet a több lépcsőben végrehajtott létszámcsökkentés, ahol annak elrendelésétől számítva egy később végrehajtott üteme még érintheti a felmentési védelem letelte után visszatérő köztisztviselőt is. Feltéve, hogy a közigazgatási szerv hivatali szervezetében végrehajtott létszámcsökkentés miatt további foglalkoztatására nincs lehetőség [Kttv. 229. § (1) bek.].Ha a létszámcsökkentés egyetlen ütemben végrehajtásra kerül, a felmentési védelem letelte után évekkel később visszatérő köztisztviselő felmentésére létszámcsökkentés keretében egy újabb létszámleépítés elrendelésével, vagy a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerinti további felmentési jogcímek alapján kerülhet sor. Ugyanakkor ezen jogcímek fennállásakor is követelmény, hogy a munkáltató bizonyítani tudja, a felmentés indoka valós és okszerű. A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján felmentéssel megszüntethető a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, ha a munkaköre átszervezés következtében megszűnt. Átszervezés a létszámcsökkentéssel szemben a munkáltató szervezeti struktúrájának, az egyes munkafolyamatok ellátásának megváltoztatását jelenti, és nem mindig eredményezi összességében a köztisztviselők létszámának csökkenését. Átszervezéskor a munkáltatóknak azt kell bizonyítania, ténylegesen megtörtént-e az átszervezés, és annak következtében mely konkrét körülmények vezettek ahhoz, hogy az érintett köztisztviselő munkaköre megszűnt. Az eset összes körülményeit figyelembe véve kell a munkáltatónak meghatároznia a felmentés jogcímét. Ha a munkáltató olyan felmentési jogcímet jelöl meg, amely nem valós és okszerű (például létszámcsökkentést jelöl meg a munkáltató az átszervezés helyett), a felmentés akkor is jogellenes lesz, ha egyébként más jogcímen megalapozott lett volna a felmentés.Ha a munkáltató fel kívánja menteni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő vagy az azt igénybe sem vevő kisgyermeket nevelő köztisztviselőt, a felmentést legkorábban a gyermek 3. életévének betöltését követő napon közölheti. Az a körülmény, hogy ezen a napon a köztisztviselő a Kttv. 100. §-a (2) bekezdésének c) pontja […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
