Azonnali hatályú felmondás – a jogvesztő határidők kezdete
Kérdés
Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével összefüggésben a szubjektív és objektív határidő értelmezése kapcsán kérem segítségüket. A munkáltató szabályozta, hogy írásban be kell jelenteni a munkavállalónak a munkaviszonyon kívül folytatott egyéb tevékenységet. A bírósági határozatokban közzétett eseti döntésekben nem egy esetben a bírói jogalkalmazás állapot cselekményként tünteti fel a bejelentés elmulasztását. Értelmezhető-e úgy, hogy a bejelentés napjáig a szubjektív és objektív határidő nem kezdődik meg?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. május 23-án (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2628
[…] törvény értelmében a határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik [Mt. 25. § (3) bek.]. Tehát ebben az esetben is az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló határidő az esemény bekövetkeztét követő napon kezdődik. Ha azonban az azonnali hatályú felmondásra okot adó "esemény" mulasztásban testesül meg, például a munkavállaló bejelentési kötelezettségének elmulasztásában, akkor a határidő addig nem kezdődik meg, amíg a mulasztás fennáll. Amennyiben viszont a munkáltatónak máshonnan a tudomására jutott a mulasztás (a kérdés szerint a munkavállaló egyéb tevékenységet végez), és mindez a munkaviszony-megszüntetés indoka lehet, az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló határidő ezen tudomásszerzés időpontjától kezdődik.A fentiek mellett kiemeljük: a munkáltató akkor élhet azonnali hatályú felmondással, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. május 23-án (133. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2628
[…] törvény értelmében a határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik [Mt. 25. § (3) bek.]. Tehát ebben az esetben is az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló határidő az esemény bekövetkeztét követő napon kezdődik. Ha azonban az azonnali hatályú felmondásra okot adó "esemény" mulasztásban testesül meg, például a munkavállaló bejelentési kötelezettségének elmulasztásában, akkor a határidő addig nem kezdődik meg, amíg a mulasztás fennáll. Amennyiben viszont a munkáltatónak máshonnan a tudomására jutott a mulasztás (a kérdés szerint a munkavállaló egyéb tevékenységet végez), és mindez a munkaviszony-megszüntetés indoka lehet, az azonnali hatályú felmondás gyakorlására nyitva álló határidő ezen tudomásszerzés időpontjától kezdődik.A fentiek mellett kiemeljük: a munkáltató akkor élhet azonnali hatályú felmondással, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
