Szakszervezetnek nyújtott munkáltatói támogatás
Kérdés
Több szakszervezet is működik nálunk, de csak kettő olyan van, amely eléri a kollektív szerződés kötéséhez szükséges munkavállalói taglétszámot, és velük is kötöttük meg azt. Ebben úgy állapodtunk meg, hogy e szakszervezetek részére a munkáltató működési támogatást nyújt, olyan módon, hogy finanszíroz a munkavállalók tájékoztatásához kapcsolódó adminisztratív költségeket (nyomtatás stb.), valamint ingyenesen használhatják a munkáltató meghatározott helyiségeit a tevékenységükhöz. A többi szakszervezet számára ezeket a feltételeket nem biztosítjuk. Egyikük képviselője a napokban sérelmezte ezt, mivel az ő tagdíjaikból erre is fordítani kell, viszont a két kollektív szerződést kötő szakszervezet többet költhet a tagoknak adott juttatásokra – ezzel pedig azok vonzóbbá válnak a munkavállalók számára. Kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, lehet-e ennek jogi következménye?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. február 1-jén (128. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2526
[…] bánásmód teljesítését kívánja meg. Formálisan a munkáltató intézkedése nem jelent közvetlen hátrányos megkülönböztetést a munkavállalókkal szemben, mivel az intézkedést – a kollektív szerződésben meghatározott rendelkezést – nem is velük összefüggésben hozta meg.Vizsgálni érdemes viszont a közvetett hátrányos megkülönböztetés kérdését, amely lehet az, a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely érdekképviselethez való tartozása okán egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebtv. 9. §). A munkáltató kérdésben leírt magatartása pedig vitathatatlanul alkalmas arra, hogy befolyásolja a munkavállalót abban, hogy melyik szakszervezetnek legyen a tagja.Ezzel párhuzamosan azonban az is lényeges, hogy a kollektív szerződés szabályozhatja a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását, azaz a kollektív szerződést kötő felek közötti jogviszonyt [Mt. 277. § (1) bek. a) pont], amely megállapodás nem terjed ki a kollektív szerződés kötésében […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2016. február 1-jén (128. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2526
[…] bánásmód teljesítését kívánja meg. Formálisan a munkáltató intézkedése nem jelent közvetlen hátrányos megkülönböztetést a munkavállalókkal szemben, mivel az intézkedést – a kollektív szerződésben meghatározott rendelkezést – nem is velük összefüggésben hozta meg.Vizsgálni érdemes viszont a közvetett hátrányos megkülönböztetés kérdését, amely lehet az, a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely érdekképviselethez való tartozása okán egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebtv. 9. §). A munkáltató kérdésben leírt magatartása pedig vitathatatlanul alkalmas arra, hogy befolyásolja a munkavállalót abban, hogy melyik szakszervezetnek legyen a tagja.Ezzel párhuzamosan azonban az is lényeges, hogy a kollektív szerződés szabályozhatja a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását, azaz a kollektív szerződést kötő felek közötti jogviszonyt [Mt. 277. § (1) bek. a) pont], amely megállapodás nem terjed ki a kollektív szerződés kötésében […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
