Pótlékátalány megállapítása
Kérdés
Munkavállalóinkkal szeretnénk megállapodni abban, hogy a jövőben a készenlét és az ügyelet, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazását átalány formájában kapják meg. Nem találtunk arra vonatkozó szabályt, hogy az átalányt hogyan kell meghatározni, illetve milyen időközönként kötelező felülvizsgálni. Milyen szabályokat kell-e vonatkozásban figyelembe vennünk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. szeptember 21-én (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2398
[…] kiszámítására az Mt. valóban nem ad pontos iránymutatást, így az a felek megállapodásától függ. Célszerű lehet egy hosszabb időszakot alapul venni (pl. az átalány megállapítását megelőző 6 hónap vagy 1 év), hiszen az átalány megállapított összege akkor tekinthető jogszerűnek, ha az a munkavállalót az adott bérpótlék jogcímén hosszabb idő alapulvételével – tételes elszámolás mellett – megillető összegek átlaga közelében van.Fontos különbség a készenlét és ügyelet átalányosítása és minden más bérpótlék átalányba foglalása között, hogy a készenlét és ügyelet jogcímén járó átalány tartalmazza mind az ezen időszak alatt végzett tényleges munkavégzés díjazását, mind a készenlétre vagy ügyeletre járó bérpótlékot is. Ezzel szemben a többi (így a rendkívüli munkavégzésért is járó) bérpótlék átalányosítása esetén csak és kizárólag a bérpótlékra állapítható meg az átalány, az alapbért minden esetben el kell számolni, és külön – az átalányon felül – ki kell fizetni.A törvény értelmében kifejezetten nincsen a munkáltatónak arra irányuló kötelezettsége, hogy a munkaszerződésben kikötött bérpótlékátalányt, a ténylegesen teljesített készenlét, valamint a túlórák viszonyát felülvizsgálja. Ennek során abból érdemes kiindulni, hogy a bérpótlék átalány formájában […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2015. szeptember 21-én (122. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2398
[…] kiszámítására az Mt. valóban nem ad pontos iránymutatást, így az a felek megállapodásától függ. Célszerű lehet egy hosszabb időszakot alapul venni (pl. az átalány megállapítását megelőző 6 hónap vagy 1 év), hiszen az átalány megállapított összege akkor tekinthető jogszerűnek, ha az a munkavállalót az adott bérpótlék jogcímén hosszabb idő alapulvételével – tételes elszámolás mellett – megillető összegek átlaga közelében van.Fontos különbség a készenlét és ügyelet átalányosítása és minden más bérpótlék átalányba foglalása között, hogy a készenlét és ügyelet jogcímén járó átalány tartalmazza mind az ezen időszak alatt végzett tényleges munkavégzés díjazását, mind a készenlétre vagy ügyeletre járó bérpótlékot is. Ezzel szemben a többi (így a rendkívüli munkavégzésért is járó) bérpótlék átalányosítása esetén csak és kizárólag a bérpótlékra állapítható meg az átalány, az alapbért minden esetben el kell számolni, és külön – az átalányon felül – ki kell fizetni.A törvény értelmében kifejezetten nincsen a munkáltatónak arra irányuló kötelezettsége, hogy a munkaszerződésben kikötött bérpótlékátalányt, a ténylegesen teljesített készenlét, valamint a túlórák viszonyát felülvizsgálja. Ennek során abból érdemes kiindulni, hogy a bérpótlék átalány formájában […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
