Gépjárművezetők pihenőideje és rendkívüli munkaideje
Kérdés
Szállítmányozó cégünknél négyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott sofőrök esetében 2012. július 1-jétől milyen szabályokat kell alkalmazni a munkaközi szünetekre? Esetükben a sofőrök 4,5 óra vezetési idő után járó 45 perc munkaközi szünete elszámolandó, vagy nem fizetettként kezelendő? A 45 perc kötelező munkaközi szünetre való jogosultság megállapításánál kifejezetten csak a vezetési időt kell nézni, vagy az autó reggeli indulását és hazaérkezését, amiben a vezetésen kívül a sofőrök pakolnak, várakoznak stb.? A négyhavi munkaidőkeret ledolgoztatható óraszámánál a 8 óra munkavégzés és a munkanapok szorzatával számolunk, vagy a 45 percekkel növelt óraszám és a munkanapok szorzatával? Eddig négyhavi keretet alkalmaztunk: januártól áprilisig, májustól augusztusig, de a cég döntése alapján hathavi keretre térünk át, tehát a jelenlegi keret szeptembertől februárig tart. Ebben az esetben hogy történik az éves túlóramaximum figyelembevétele? Januártól augusztusig elszámolható az egész éves 225 óra, majd 2013 terhére számolandó a következő keret túlóráinak száma?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. november 19-én (77. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1493
[…] tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát, de emellett idetartozik a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés azonban ettől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez [Kkt. 18/B. § a) pont]. Mindezek alapján a munkaidőbe beszámít a pakolás, illetve a fent meghatározottak szerint a várakozás időtartama is, így a gépjárművezetőket megillető pihenőidőt ezek figyelembevételével kell megállapítani.Általános szabály szerint a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben – a fent meghatározott tényezőket (pakolás stb.) is beleszámítva – meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani [Kkt. 18/F. § (1) bek.]. A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja [Kkt. 18/F. § (2) bek.]. A munkaközi szünet általános szabály szerint nem tartozik bele a munkaidőbe, ahogyan nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama sem [új Mt. 86. § (3) bek.]. Ugyanakkor az új Mt. megengedi, hogy a kollektív szerződés a munkaidő meghatározása tekintetében a munkavállaló javára eltérjen [új Mt. 135. § (2) bekezdés a) pont], így van arra lehetőség, hogy a kollektív szerződés a 45 perces munkaközi szünet tartamát beleszámítsa a munkaidőbe, amennyiben ez a munkavállaló számára kedvezőbb. E szerint, ha a munkaközi szünet nem minősül munkaidőnek, akkor tartamára nem kell munkabért fizetni, ha azonban a kollektív szerződés szerint munkaidőnek tekintendő, akkor munkabér jár ezen időtartamra is. A munkaidőkeret szerinti munkavégzési időtartamban is csak akkor számít bele a pihenőidő, ha azt a kollektív szerződés szerint munkaidőnek kell tekinteni. Ellenkező esetben csak a munkaközi szünet tartamával nem növelt munkaidőt kell figyelembe venni a számítás során.A kérdésben szereplő gépjárművezetők esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. november 19-én (77. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1493
[…] tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát, de emellett idetartozik a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés azonban ettől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez [Kkt. 18/B. § a) pont]. Mindezek alapján a munkaidőbe beszámít a pakolás, illetve a fent meghatározottak szerint a várakozás időtartama is, így a gépjárművezetőket megillető pihenőidőt ezek figyelembevételével kell megállapítani.Általános szabály szerint a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben – a fent meghatározott tényezőket (pakolás stb.) is beleszámítva – meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani [Kkt. 18/F. § (1) bek.]. A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja [Kkt. 18/F. § (2) bek.]. A munkaközi szünet általános szabály szerint nem tartozik bele a munkaidőbe, ahogyan nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama sem [új Mt. 86. § (3) bek.]. Ugyanakkor az új Mt. megengedi, hogy a kollektív szerződés a munkaidő meghatározása tekintetében a munkavállaló javára eltérjen [új Mt. 135. § (2) bekezdés a) pont], így van arra lehetőség, hogy a kollektív szerződés a 45 perces munkaközi szünet tartamát beleszámítsa a munkaidőbe, amennyiben ez a munkavállaló számára kedvezőbb. E szerint, ha a munkaközi szünet nem minősül munkaidőnek, akkor tartamára nem kell munkabért fizetni, ha azonban a kollektív szerződés szerint munkaidőnek tekintendő, akkor munkabér jár ezen időtartamra is. A munkaidőkeret szerinti munkavégzési időtartamban is csak akkor számít bele a pihenőidő, ha azt a kollektív szerződés szerint munkaidőnek kell tekinteni. Ellenkező esetben csak a munkaközi szünet tartamával nem növelt munkaidőt kell figyelembe venni a számítás során.A kérdésben szereplő gépjárművezetők esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
