Vállalati üdültetés kölcsönzötteknek
Kérdés
Munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatunk munkavállalókat. A társaságnál szokásos, hogy bizonyos munkavállalókat egy adott értékelési rendszer alapján, kérelemre üdültetésben részesítünk a vállalati üdülőben, a szociálisan hátrányosabb családokat támogatandó. A kölcsönzött munkavállalók közül most többen jelezték, hogy mivel egy évnél régebben dolgoznak a társaságnál, szeretnék ők is igénybe venni az üdülést. Kötelező ezt biztosítanunk a számukra? A munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján kölcsönvevőként semmilyen juttatást nem nyújtunk közvetlenül, mivel épp az adminisztratív feladatoktól akartuk megszabadulni.
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. szeptember 20-án (41. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 791
[…] elvét megfelelően kell alkalmazni a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás tekintetében, ha – a határozott időre szóló kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama a két évet, vagy – a határozatlan időre szóló kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama az egy évet meghaladja, kivéve ha a kölcsönzött munkavállaló munkaviszonyára a kölcsönbeadónál ennél kedvezőbb feltételek irányadók [Mt. 193/H. § (10)–(11) bek.]. Ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 193/H. § (14) bek.]. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodásban rögzíteni kell, hogy az egyes szociális juttatásokat ki biztosítja; amennyiben a kölcsönbeadó, úgy a juttatásokat a munkavállaló közvetlenül csak a kölcsönbeadótól kaphatja meg, a kölcsönvevőtől nem követelheti [Mt. 193/G. § (1) bek.]. A fentiek alapján kölcsönvevőnél alkalmazott pénzbeli vagy természetbeni (szociális) juttatásokra vonatkozóan csak akkor nem kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, ha a kölcsönbeadónál kedvezőbbek a feltételek a munkavállalóra nézve. Ennek okán álláspontunk szerint a mérlegelési jogkörben nyújtott juttatások esetén a hozzáférés feltételeinek és a juttatások mértékének a kikölcsönzés alatt legalább olyan kedvezőnek […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2010. szeptember 20-án (41. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 791
[…] elvét megfelelően kell alkalmazni a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás tekintetében, ha – a határozott időre szóló kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama a két évet, vagy – a határozatlan időre szóló kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés időtartama az egy évet meghaladja, kivéve ha a kölcsönzött munkavállaló munkaviszonyára a kölcsönbeadónál ennél kedvezőbb feltételek irányadók [Mt. 193/H. § (10)–(11) bek.]. Ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 193/H. § (14) bek.]. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodásban rögzíteni kell, hogy az egyes szociális juttatásokat ki biztosítja; amennyiben a kölcsönbeadó, úgy a juttatásokat a munkavállaló közvetlenül csak a kölcsönbeadótól kaphatja meg, a kölcsönvevőtől nem követelheti [Mt. 193/G. § (1) bek.]. A fentiek alapján kölcsönvevőnél alkalmazott pénzbeli vagy természetbeni (szociális) juttatásokra vonatkozóan csak akkor nem kell alkalmazni az egyenlő bér elvét, ha a kölcsönbeadónál kedvezőbbek a feltételek a munkavállalóra nézve. Ennek okán álláspontunk szerint a mérlegelési jogkörben nyújtott juttatások esetén a hozzáférés feltételeinek és a juttatások mértékének a kikölcsönzés alatt legalább olyan kedvezőnek […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
