Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?
Kérdés
Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. március 16-án (15. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 282
[…] szabályait kell alkalmazni (Mt. 94/A-94/G. §). Tekintettel arra, hogy a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről már a rendes felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal előbb köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót, a felmondási tilalom fennállása szempontjából e tájékoztatás időpontjának van jelentősége. Ha ugyanis a munkavállaló már e tájékoztatás időpontjában is felmondási tilalom hatálya alatt áll, az előzetes tájékoztatás nem fog a későbbi munkáltatói rendes felmondás jogellenességéhez vezetni, a rendes felmondást viszont csak a felmondási tilalom lejártát követően lehet közölni. Abban az esetben, ha a munkavállaló az előzetes tájékoztatást követően esne valamely felmondási tilalom alá, e körülmény már nem fogja befolyásolni a későbbi rendes felmondás közlésének jogszerűségét [Mt. 90. § (5) bekezdés, 94/E. § (2) bekezdés]. Ha a felmondási tilalom időtartama a harminc napot is meghaladta, a felmondási idő a tilalom lejártát követően legkorábban csak harminc nap elteltével kezdődhet el (erre az esetre utal a kérdés is). Ennek alapján, ha a munkavállaló több mint harminc napot volt távol a munkahelyétől betegség miatti keresőképtelenség okán (pl. március 1-jén tér vissza a munkahelyére), a rendes felmondást számára már ezen a napon is át lehet adni jogszerűen, a felmondási idő – tekintettel a harmincnapos szabályra – azonban csak március 31-én indulhat el. Megjegyezzük, ezek a szabályok a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak [Mt. 90. § (5) bekezdés]. Az Mt. 151. § (4) bekezdése értelmében, ha a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (az ún. állásidőre) ki kell kifizetni számára a személyi alapbérét. E rendelkezésből következik, hogy amennyiben nem tudják munkával ellátni a munkavállalójukat, e ténytől függetlenül kötelesek számára kifizetni az ezen időszakra járó személyi alapbért. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése nem ütközik a felmondási védelemre […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. március 16-án (15. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 282
[…] szabályait kell alkalmazni (Mt. 94/A-94/G. §). Tekintettel arra, hogy a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről már a rendes felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal előbb köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót, a felmondási tilalom fennállása szempontjából e tájékoztatás időpontjának van jelentősége. Ha ugyanis a munkavállaló már e tájékoztatás időpontjában is felmondási tilalom hatálya alatt áll, az előzetes tájékoztatás nem fog a későbbi munkáltatói rendes felmondás jogellenességéhez vezetni, a rendes felmondást viszont csak a felmondási tilalom lejártát követően lehet közölni. Abban az esetben, ha a munkavállaló az előzetes tájékoztatást követően esne valamely felmondási tilalom alá, e körülmény már nem fogja befolyásolni a későbbi rendes felmondás közlésének jogszerűségét [Mt. 90. § (5) bekezdés, 94/E. § (2) bekezdés]. Ha a felmondási tilalom időtartama a harminc napot is meghaladta, a felmondási idő a tilalom lejártát követően legkorábban csak harminc nap elteltével kezdődhet el (erre az esetre utal a kérdés is). Ennek alapján, ha a munkavállaló több mint harminc napot volt távol a munkahelyétől betegség miatti keresőképtelenség okán (pl. március 1-jén tér vissza a munkahelyére), a rendes felmondást számára már ezen a napon is át lehet adni jogszerűen, a felmondási idő – tekintettel a harmincnapos szabályra – azonban csak március 31-én indulhat el. Megjegyezzük, ezek a szabályok a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak [Mt. 90. § (5) bekezdés]. Az Mt. 151. § (4) bekezdése értelmében, ha a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (az ún. állásidőre) ki kell kifizetni számára a személyi alapbérét. E rendelkezésből következik, hogy amennyiben nem tudják munkával ellátni a munkavállalójukat, e ténytől függetlenül kötelesek számára kifizetni az ezen időszakra járó személyi alapbért. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése nem ütközik a felmondási védelemre […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
