Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2009. január 12-én (12. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 219

[…] munkanapján munkát végez, ugyanolyan mértékű szabadságra jogosult, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók. A különbség a szabadság idejére járó díjazásban van: ugyanúgy, mint a munkabér, a szabadság idejére járó távolléti díj is a munkaidővel arányos időre jár (azaz a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót egy szabadságnapra 4 órai távolléti díj illeti meg). Az Mt. 133. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. Évi 25 munkanap rendes szabadsággal (20 munkanap alapszabadság + 5 munkanap pótszabadság) számolva két hónapra elvileg 4,16 munkanap szabadság járna (25/12 = 2,08 x 2 = 4,16). Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít [Mt. 133. § (2) bekezdés], a fiuk részére 4 munkanap rendes szabadság járt volna a két hónapos munkaviszonya alatt. A szabadságról nem a munkaszerződésben kell rendelkezni, hanem a munkáltatónak a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg kell tájékoztatnia a munkavállalókat a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának szabályairól. A munkáltató ezt a tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni [Mt. 76. § (7) bekezdése e) pontja, (8) bekezdés]. Az Mt. 134. §-ának (1) bekezdése alapján a szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló […]