Rugalmas munkaidő-beosztás
Kérdés
A kötelezően a munkahelyen töltendő törzsidőből és a munkavállaló döntése alapján a peremidő alatt szabadon beosztható munkaidőből álló munkarend esetén minősíthető-e a peremidőben történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek, vagy csak a peremidő kezdete előtti, illetve végét követő időszakra, illetve a heti pihenőnapra eső munkavégzés minősül ilyennek? Kell-e ilyenkor munkaidőkeretet alkalmazni, vagy elegendő egy, a rugalmas munkarendre vonatkozó munkáltatói szabályzatban meghatározott elszámolási időszak? Korlátozhatja-e a munkáltató annak mértékét, hogy az egyes elszámolási időszakokra eső többletmunkaidőből mennyi az a legmagasabb mérték, amelyre a munkavállaló a következő elszámolási időszakban mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól? Illetve – fordítva – előírhatja-e, hogy mennyi az a maximum időtartam, amely átvihető a következő elszámolási időszakra?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. május 19-én (1. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 12
[…] minősül rendkívüli munkavégzésnek. A peremidőn túlterjeszkedő munkaidő azonban már ebbe a kategóriába tartozik, hiszen ez már valóban a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésnek minősül, ami a rendkívüli munkavégzés egyik esete az Mt. 126. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A munkaidőkeret a munkáltató általi munkaidő-beosztáshoz kapcsolódik, amikor a napi munkaidő ingadozása a munkáltatói utasításon alapul, s így – megfelelő garanciák nélkül – sértheti a munkavállalók érdekeit. Az elszámolási időszak viszont a munkavállaló saját döntésén – közvetve természetesen a munkáltató által adott munkamennyiségen – alapuló munkaidő-beosztási lehetőséget szorítja keretek közé, hogy a rugalmasság ne jelentsen teljes kötetlenséget, illetve hogy az egyes munkavállalók által letöltött munkaidő között ne jöjjön létre feltűnő aránytalanság. Ennek érdekében nincs akadálya annak, hogy a munkáltató meghatározza az átvihető "mínusz" vagy "plusz" órák számát. Mindez azonban már munkaidő-beosztási szabálynak tekintendő, ha tehát a munkavállaló az adott elszámolási időszakban többet dolgozik, mint amennyi a rendes munkaidőn felül átvihető órák […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2008. május 19-én (1. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 12
[…] minősül rendkívüli munkavégzésnek. A peremidőn túlterjeszkedő munkaidő azonban már ebbe a kategóriába tartozik, hiszen ez már valóban a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésnek minősül, ami a rendkívüli munkavégzés egyik esete az Mt. 126. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A munkaidőkeret a munkáltató általi munkaidő-beosztáshoz kapcsolódik, amikor a napi munkaidő ingadozása a munkáltatói utasításon alapul, s így – megfelelő garanciák nélkül – sértheti a munkavállalók érdekeit. Az elszámolási időszak viszont a munkavállaló saját döntésén – közvetve természetesen a munkáltató által adott munkamennyiségen – alapuló munkaidő-beosztási lehetőséget szorítja keretek közé, hogy a rugalmasság ne jelentsen teljes kötetlenséget, illetve hogy az egyes munkavállalók által letöltött munkaidő között ne jöjjön létre feltűnő aránytalanság. Ennek érdekében nincs akadálya annak, hogy a munkáltató meghatározza az átvihető "mínusz" vagy "plusz" órák számát. Mindez azonban már munkaidő-beosztási szabálynak tekintendő, ha tehát a munkavállaló az adott elszámolási időszakban többet dolgozik, mint amennyi a rendes munkaidőn felül átvihető órák […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
