Munkahely meghatározása a munkába járás szempontjából

Kérdés: Cégünk egyik munkavállalója Nyíregyházán lakik, és a munkáltató nyíregyházi telephelyén dolgozik. A munkáltató a munkavállalót az Mt. 53. §-a alapján a munkaszerződéstől eltérően a munkáltató debreceni telephelyén való munkavégzésre utasítja. Kérdésünk, hogy a munkavállaló nyíregyházi lakóhelyéről a debreceni telephelyre való utazás munkába járásnak vagy hivatali, üzleti utazásnak minősül az utazási költségek elszámolása szempontjából? A 39/2010. Korm. rendelet a munkába járást a lakóhely és a munkavégzés helye között definiálja, ugyanakkor az nem derül ki, hogy ez csak a munkaszerződés szerinti munkavégzési hely, vagy egyébként a mindenkori tényleges munkavégzési hely viszonylatában értelmezhető.
Részlet a válaszából: […] ...munkahely érintése nélkül, rögtön az ideiglenes munkavégzési helyén legyen köteles megjelenni és rendelkezésre állni, amikor is az utazási idő a munkaidőn kívül esik. Ezért, mivel a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet eltérő fogalmi meghatározást nem ad a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Átirányítás és aránytalan sérelem

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
Részlet a válaszából: […] ...ez megállapítható-e. Meg kell vizsgálni például, hogy a megváltozott műszakbeosztás miért jelent ennyire kedvezőtlen változást az utazási időben, van-e tömegközlekedésen kívül más választási lehetősége a munkavállalónak a munkába járáshoz, hogyan alakult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.