Rendkívüli munka ellenértéke – számítási mód közalkalmazottak esetében

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék, illetve fizetett szabadidő a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 143. § (1) bek.]. Ez a szabály a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó [Kjt. 2. § (3) bek., 80. §]. A Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály szerint, munkaidőkeret vagy elszámolási időszak esetén a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.