Felmondási idő és végkielégítésre való jogosultság időtartamának meghatározása

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?
Részlet a válaszából: […] ...mennyi időn át állt fenn a munkaviszony. Tehát a végkielégítés szempontjából esetünkben a végkielégítés mértéke kéthavi távolléti díj összegének felel meg [Mt. 77. § (3) bek. b) pont], tekintettel arra, hogy a törvény alapján figyelembe vehető idő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

"Túlvett" szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének korlátai

Kérdés: A régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezett a munkaviszony-megszűnés esetén a túlvett szabadság munkavállaló általi visszafizetéséről. Az új Mt. erre vonatkozóan nem rendelkezik, csupán a ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltásáról. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a régi gyakorlatot alkalmazva, levonja a munkavállaló járandóságából a túlvett szabadság ellenértékét?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben említett szabály szerint, ha a munkavállaló amunkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami amunkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabértköteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.