Keresőképtelenség a szabadságra való jogosultság megállapításakor

Kérdés: A szabadság alapja a munkában töltött idő az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése alapján. Az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján nem minősül munkában töltött időnek a harminc napot meghaladó keresőképtelenség. Ez azt jelenti, hogy a keresőképtelenségek összeadódnak az év során, illetve ebbe a 30 napba beleszámít a munkaszüneti és pihenőnap is, ha ekkor keresőképtelen állományban volt? Hiszen az orvos tól-ig adja meg a keresőképtelen állományról szóló papírt, vagyis a dolgozó pihenőnapon is keresőképtelen. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól, és ennek folytán idejét sem tölti munkában. Elöljáróban: a pihenő- és a munkaszüneti nap – mint munkában nem töltött idő – jogszerzőnek minősül a szabadságra való jogosultság vonatkozásában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. Ilyen esetben a munkaszüneti napi, vasárnapi és rendkívüli munka­időért járó pótlékot nem kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.