Képernyő előtti munkavégzés – időkorlátok, kivételek, problémák

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.
Részlet a válaszából: […] ...lehet tekinteni az óránként 10 perces megszakításoktól. Tág értelmezés mellett ebbe beletartozhat, hogy a munkavállaló otthon, kötetlen munkarendben dolgozik, és a megszakítások nyomon követése, ellenőrzése amúgy sem lenne lehetséges. Ám ebben az esetben sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Távolléti díj számítási módja

Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásához a havi alapbért osztani kell az adott időszakra eső – azaz az esedékesség hónapjában érvényes – általános munkarend szerinti munkaórák számával [Mt. 149. § (1) bek., 136. § (3) bek.].Álláspontunk szerint – tételes szabály hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Szakszervezet – a kifogással okozott kár

Kérdés: Cégünknél az ügyvezetés a munkarend megváltoztatása mellett döntött, ami ellen a szakszervezet kifogást nyújtott be. Az egyeztetés nem vezetett eredményre, így a szakszervezet bírósághoz fordult, majd, mivel a munkaügyi bíróság nekünk adott igazat, fellebbezett. Emiatt több hónapig nem tudtuk végrehajtani a munkarend átállítását, bár utólag a másodfok is a mi javunkra döntött, és így komoly kár érte a céget. Hogyan tudjuk ezt érvényesíteni a szakszervezettel szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetjogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenülérintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani[Mt. 23. § (1) bekezdés]. A szakszervezetet a kifogás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék: