2 talált cikk a díjazás , GYET , pótlék , GYES , munkakör kifejezésre

Kérdés: A cégnél, ahol dolgozom, a munkavállalók beosztás szerint hétfőtől péntekig 08.00-16.30-ig dolgoznak (nem készenléti jellegű munkakörben, és a munkanap megegyezik a naptári nappal). Munkaidőn kívül számunkra készenlétet rendelnek el 16.30-tól másnap 08.00 óráig, hétvégénként pedig péntek 16.30 órától hétfő 08.00 óráig. Az én esetemben, ha a "hétvégi" időszakban készenlétet rendeltek el, szabályosnak tekinthető-e, hogy a munkáltató a következők szerint rendelte el a rendkívüli munkavégzéseket? Péntek: 20-21, szombat: 06.00-07.00 és 17.00-21.00, vasárnap 06.00-07.00 és 17.00-21.00, hétfő: 07.00-08.00. Ezt követően hétfőn a napi pihenőidő miatt már nem kellett munkát végeznem. A kérdésem arra irányul, hogy hosszabb időtartamú készenlét alatt hogyan értelmezendő a napi pihenőidő? Hiszen a példában szereplő esetben nincs meg a 11 óra egybefüggő időtartam sem a pénteki és a szombati munkavégzés, sem szombati és a vasárnapi munkavégzés között. Ugyanakkor az elrendelt rendkívüli munka – megítélésem szerint – nem veszélyezteti a pihenésemet, azonban előfordulhat, hogy többször néhány órát kell dolgoznom a "hétvégi" készenlét alatt, ami viszont már nehezíti a regenerálódást, vagy néha az is, hogy három egymást követő pihenőnapon vagyok készenlétben, amikor a fenti "séma" szerint rendelik el a rendkívüli munkavégzéseket.

Kérdés: Az egyik fenntartásunkba tartozó két tannyelvű középfokú közoktatási intézményben német nyelvtanári munkakörben foglalkoztatnak egy pedagógust. A pedagógusnak orosz-német szakos egyetemi szintű diplomája van, de csak a német szakját hasznosítja, német nyelv és célnyelvi civilizáció oktatása során. A célnyelvi civilizációt a Nemzeti alaptanterv szerint kizárólag az adott idegen nyelven kell oktatni. A pedagógusnak – a célnyelvi civilizációs ismeretek oktatásáért – az intézményvezető idegennyelv-tudási pótlékot állapított meg, a fenntartó álláspontja szerint azonban őt ez nem illeti meg, tekintettel a Kjt. 74. §-ának (4) bekezdésére, mely szerint: nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján. Kérdésünk az, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása nyelvtanári munkakörbe tartozó feladatnak minősül-e (tekintettel arra is, hogy nincs külön egyetemi vagy főiskolai szintű, célnyelvi civilizációs ismeretek szakos szakképzettség, hanem ezt a tantárgyat a német nyelvszakos diploma használatával lehet tanítani), illetve arra, hogy a célnyelvi civilizáció oktatása során a magyar nyelv használatára nem kerül sor, csak a német nyelvére? A Kjt. 74. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis csak az a közalkalmazott jogosult idegennyelv-tudási pótlékra, aki olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett indokolt meghatározott idegen nyelv rendszeres használata, nem pedig csak az idegen nyelv használatára kerül sor.