Munkaidő-átütemezés – segíthet a munkaidőkeret

Kérdés: Valószínűleg április és május hónapban be kell zárnunk az üzemünket, egyáltalán nem lesz munkavégzés. Ugyanakkor a késő tavaszi, nyári időszak a mi tevékenységünkben a csúcsszezon, ezért, ha oldódnak a járványveszély miatti korlátozások, akkor azonnal szeretnénk visszaállni a normális termelésre. Kérdésünk, hogy segíthet-e ebben a helyzet, ha munkaidőkeretet vezetünk be? Van-e akadálya, hogy a munkavállaló akár két hónapig egyetlen órára se legyen beosztva? Kell-e ehhez a munkavállaló beleegyezése? Mi történik, ha a munkavállaló a két nullaórás hónap után felmond?
Részlet a válaszából: […] ...közös megegyezéssel "fellazítsák". Így például a munkaidőkeret hosszát tetszőlegesen állapítsák meg (akár hat hónapnál hosszabb időtartamban), vagy a napi beosztható munkaidőt 12 óránál magasabb mértékben állapítsák meg. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt tényezők közül szóba jöhet az életkor [o) pont], esetleg a foglalkoztatási jogviszony részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama [r) pont], illetőleg az érintettek egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője [t) pont], ez utóbbi körbe értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.