Munkaidő-elszámolás munkaidőkeretben, távollét esetén

Kérdés: Dolgozónkat egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatjuk, kéthavi munkaidőkeretben. Januárban 174 órája volt (-2 óra), február 24-étől van GYÁP-on. Február 23-áig 123 órát dolgozott le beosztása szerint. Február 24-től 28-ig 31 órát dolgozott volna. Hogyan számolom ki a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt? A február 1. és 23. közötti 17 munkanapot szorzom 8 órával (ami 136 óra), vagy a 160 órából levonom a munkaidőkeretben foglalt 31 óráját (ami 129 óra)? Az első esetben a két hónapra a törvényes munkaideje lenne: 176 + 136 = 312 óra, ezzel szemben a tény: 174 + 123 = 297 óra. Tehát két nap szabadságot kellene kiírni, hogy meglegyen a törvényes munkaideje, és lesz még neki egy túlórája. Vagy a második eset: törvényes a 176 + 129 = 305 óra, ezzel szemben a tényleges 297 órával, tehát itt egy nap szabadságot kellene adnunk. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeretben be lehetne osztani a munkavállalót, azt állásidőként kell elszámolni, és nem lehet helyette szabadságot kiadni. A foglalkoztatási kötelezettségből [Mt. 51. § (1) bek.] eredően ugyanis a munkáltató terhére esik, ha a munkaidőkeretben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Szabadság munkaszüneti napon

Kérdés: Karbantartó munkakörben, megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozó kollégánk 2016. január 1-jén be volt osztva, de szabadságra ment. Erre a napra fizetett ünnepet, vagy a szabadságra járó távolléti díjat kell elszámolnunk neki?
Részlet a válaszából: […] ...munkaideje beosztható [Mt. 102. § (2) bek.]. A munkaszüneti napon történő munkavégzés további feltétele, hogy a munkavállaló foglalkoztatása ne általános munkarendben, hanem egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például munkaidőkeret alkalmazása mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.
Kapcsolódó címkék: