Munkabérre való jogosultság – az egészségügyi alkalmasságot érintő orvosi vizsgálatok között

Kérdés: Kereskedelmi cégnél pénztárosként dolgozó munkavállaló gerincproblémák miatt harminc napot meghaladóan keresőképtelen állományba került. Nemrégiben azonban a kezelőorvos keresőképesnek nyilvánította. A munkáltató azonban a munkavállalót munkaköri alkalmassági vizsgálatra küldte, melyen az üzemorvos egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ezért a munkáltató nem foglalkoztatta, és munkabért sem fizetett a részére. A munkavállaló másodfokú vizsgálatot kért, ahol megállapítást nyert alkalmassága. A két vizsgálat közötti időszakra, melyben munkát nem végezhetett, a másodfokú döntés fényében megilleti-e díjazás a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...az időszakra. A két vizsgálat közötti időszakra, mely szerint a munkavállaló az üzemorvosi vélemény alapján munkát nem végezhetett, a díjazásra való jogosultság tekintetében az Mt. nem tartalmaz tételes rendelkezést. Egyfelől érvelhetünk úgy, hogy miután a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Kormánytisztviselő igazolatlan távolléte – az illetmény visszatarthatósága

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk július 8-a óta nem jelent meg a munkahelyén, nem válaszol semmilyen megkeresésünkre, és semmivel nem indokolta meg távollétét. Megindítottuk az ügy kivizsgálását, de tudni szeretnénk, hogy addig is kötelesek vagyunk-e illetményt fizetni részére, mert az igazolatlan távollétre konkrét rendelkezést nem találtunk a Kttv.-ben. Egyelőre nem fizettünk illetményt. Jogszerűen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult [Kttv. 131. § (1) bek.], ugyanakkor a Kttv. előírja, hogy munkavégzés hiányában mikor illeti meg a kormánytisztviselőt díjazás [Kttv. 144. § (3) bek.]. Miután az igazolatlan távollét tartama nincs a felsorolásban, a Kttv. alapján illetmény sem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.