Munkáltatói névváltozás

Kérdés: Cégünk idén felveszi az anyavállalat nevét, ám minden más adatunk (pl. cégforma, adószám, székhely, cégjegyzékszám) változatlan marad. Ez a munkáltató személyében bekövetkező változásnak minősül? Az üzemi tanáccsal nem konzultáltunk. A munkaszerződéseken, fennálló egyéb megállapodásokon (pl. tanulmányi szerződések) hogyan kell ezt a módosítást átvezetni? Szükséges-e új munkaszerződéseket készítenünk? Ha igen, akkor mit tüntessünk fel a munkaviszony kezdetének? Van-e bármi más teendő munkajogi szempontból munkavállalóink esetében?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató személyében bekövetkező változásnak tekintendő, ha egy gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügylet alapján kerül átadásra, átvételre két munkáltató között [Mt. 36. § (1) bek.]. A leírt esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...iskolaszövetkezet munkáltató és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja, mint munkavállaló között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített munkaviszonyban a diák nem a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

2010-ben választott üzemi tanács mandátuma

Kérdés: Egy gazdasági társaságnál 2010 novemberében 3 évre választották meg az üzemi tanácsot, melynek megbízatása 2013 novemberében lejár. Munkavédelmi képviselő is van társaságunknál, akinek megbízatása már lejárt. A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése viszont tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. Jogilag mi a helyes: ha az üzemi tanácsi választást 2013 novemberében tartjuk meg, és itt 5 évre választjuk meg az üzemi tanács tagjait, vagy ha a 2010-ben 3 évre megválasztott üzemi tanács tagjainak a megbízatása a jogszabály erejénél fogva meghosszabbodik 5 évre, és csak 2015 novemberében kell az üzemi tanács tagjait megválasztanunk? Figyelemmel kell-e lennünk továbbá az üzemi tanács választása során a munkavédelmi képviselő megbízatásának kezdő és záró időpontjára?
Részlet a válaszából: […] A 2011. augusztus 1-jét megelőző három éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása az Mvt. által a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. 2011. július 27-ét követően első alkalommal új üzemi tanácsot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkavédelmi képviselő és üzemi tanács választása

Kérdés: A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására – a munkavédelemről szóló törvény által meghatározott – következő időpontig tart. Ez a szabály biztosította, hogy az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselő választására összehangolt időpontban kerülhessen sor. 2008 májusában választottunk üzemi tanácsot, novemberben pedig munkavédelmi képviselőt. E szabály alapján csak 2013 decemberében kellene lebonyolítanunk mindkét választást, ám e rendelkezést nem találom sem az új Mt.-ben, sem az Mth.-ban. Ez azt jelentené, hogy mégis külön-külön kell választást tartanunk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 236. §-ának (3) bekezdése alapján az üzemi tanácsot, az Mvt. 70/A. §-ának (3) bekezdése alapján pedig a munkavédelmi képviselőt is 5 évre választják. A kérdésben említett, a régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdésében szereplő azon szabály, miszerint az üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Üzemi tanács választása az új Mt. alapján

Kérdés: 2010-ben volt üzemi tanácsi választásunk, ismételt választást követően lett csak érvényes, tehát 2012-ben lejárna a mandátumunk a régi Mt. szerint. Közben 2011 novemberében volt először nálunk munkavédelmiképviselő-választás, amely érvényes lett. Az új Mt. alapján most hogyan tudjuk összehangolni a választásokat, mikor kellene üzemi tanácsi választást tartanunk? Ha ismételt választás lesz megint csak érvényes, annak az üzemi tanácsnak meddig fog élni a mandátuma?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 2011. augusztus 1-jén hatályba lépett szabályaiszerint a 2011. augusztus 1-jét megelőző három éven belül megválasztott üzemitanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása az Mvt. által a munkavédelmi képviselőválasztására meghatározott következő időpontig tart [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Üzemi megállapodás kötőereje csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Cégünk kénytelen csoportos létszámcsökkentést végrehajtani, és ezzel kapcsolatban fordulunk Önökhöz. Kötelező-e ilyen esetben is betartani azt az üzemi tanáccsal megkötött, üzemi megállapodásban foglalt vállalást, amely szerint a munkáltató csoportos létszámcsökkentés esetén nő, roma munkavállaló, fogyatékos személy, illetve negyven éven felüli munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg?
Részlet a válaszából: […] ...egy eseti határozatát is, amely szerintha az Mt. hatálya alá eső munkáltatót a saját szabályzata kötelezte valamilyenmagatartás tanúsítására, de attól mégis eltér, a munkáltatónak kell bizonyítaniazt, hogy a szabályzatban foglaltakkal ellentétes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Összeférhetetlenség szabályozása üzemi megállapodásban?

Kérdés: Szabályozhatja-e az üzemi megállapodás a munkavállalók összeférhetetlenségének egyes eseteit, valamint az arra irányadó eljárási szabályokat abban az esetben, ha a munkáltatónál nincsen lehetőség kollektív szerződés kötésére?
Részlet a válaszából: […] ...munkajogi szabályok szerint érvénytelennek tekinthetők. Így az üzemimegállapodásban előírt összeférhetetlen helyzet munkavállalói tanúsítása -hacsak az munkaviszonyra vonatkozó szabályba nem ütközik – a munkáltató általnem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Munkavédelmi képviselő választása

Kérdés: A cégünknél a munkavállalók létszáma idén nyáron elérte az 50 főt; mindenki a székhelyen dolgozik, telephelyünk nincs. Eddig senki nem kezdeményezte munkavédelmi képviselő megválasztását, de úgy tudjuk, most már kötelező lesz. Akkor is le kell bonyolítanunk a választást, ha egyébként a munkavállalók nem akarnak ezzel a kérdéssel foglalkozni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető ésbiztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletérejogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani.Munkavédelmiképviselő-választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, aholaz Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Szakszervezeti jelöltállítás az üt.-választáson – a munkáltatói jogsértés következményei

Kérdés: A munkáltató nem biztosította szakszervezetünk jelöltállítási jogát az elmúlt üzemi tanácsi választáson, bár a munkavállalók között nagy támogatottsággal rendelkezünk. Ennek következtében érdemben nem tudtunk részt venni a kollektív szerződés megkötésében. Tudjuk érvényteleníteni valahogy a kollektív szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenítése helyett inkább a fent idézett Mt. 54. §-ban foglaltegyeztetéskezdeményezési lehetőséggel kellett volna élni. A tanulság a jövőidőre szól, miután minderre a törvény ötnapos határidőt biztosít, és tételesrendelkezés hiányában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.