Üdülőben okozott munkavállalói tűzkár

Kérdés: A munkavállalóinknak céges apartmanokat biztosítunk, amibe minden nyárra a családokkal be lehet jelentkezni. Az egyik ilyen nyaralás során a munkavállalónk bekapcsolva hagyta a tűzhelyet, rajta az étellel, ami olyan sűrű füstöt bocsátott ki, hogy bekapcsolt a tűzoltó rendszer is, és minden elázott. Ebből több százezer forint értékű kár keletkezett a berendezésekben. Ki tudunk ennek érvényesítésére bocsátani egy fizetési felszólítást a munkavállaló felé?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Ettől eltérően a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Üzemitanács-választás – kötelezettség és megsértése szankció nélkül

Kérdés: 200 fő munkavállalót foglalkoztató cég esetén kötelező-e üzemi tanácsot választani? Az Mt. csak lehetőséget biztosít a munkavállalók részére? A vállalatnál egyébként szakszervezet működik, amellyel kollektív szerződést kötött a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] ...jogokat. Így az együttdöntési jogot vagy éppen az ellenőrzési jogkört a munkáltató működése felett. A szakszervezeti működés és a kollektív szerződés megkötése, vagy épp ennek hiánya nem érinti az üzemi tanács választására vonatkozó szabályokat, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Védett tisztségviselők – létszámszámítás több szakszervezet esetén

Kérdés: Társaságunknál egy szakszervezet 5+1 fő "védett" tisztségviselővel rendelkezik. Abban az esetben, ha a már működő szakszervezet mellett egy új szakszervezeti alapszervezet is létrejön – amely az előzőtől független szakszervezethez tartozik –, ugyanúgy jár-e a legfeljebb 5 fő védettségi "keret" a második szakszervezetnek is, vagy csak a munkáltatónál jelölhető 1 fő? Álláspontunk szerint csak ez utóbbi, mivel a létszámtól függő keret önálló telephelyenként összesen értendő, így az új szakszervezet – a keret "kimerülése" okán – már csak a munkáltatói 1 fő védett tisztségviselő jelölésére lesz jogosult. A kérdésben foglalt telephely önálló, a létszám a négyezer főt meghaladja, mindkét szakszervezet a munkáltatónál képviselettel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...több személyre együttesen rendelkezik, azt kifejezetten nevesítve teszi meg. Ilyen például a reprezentatív szakszervezetek együttes joga a kollektív szerződés megkötésére [Mt. 276. § (4) bek.]. A védett szakszervezeti tisztségviselő jelölésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében

Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Szakszervezetek közötti érdekütközés – nem kollektív munkaügyi vita

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?
Részlet a válaszából: […] Konzultáció kizárólag a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd [Mt. 233. § (1) bek. b) pont], azaz a munkáltatói és a munkavállalói érdekek megvitatására szolgáló eljárás. Két szakszervezet közötti érdekütközés soha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Központi üzemi tanács és üzemi megbízott

Kérdés: A tavaszi üzemi tanácsi választások során a következő problémával szembesültünk. Társaságunknak négy telephelye van, ezek egyikén azonban csak 22 fő dolgozik. Itt üzemi megbízott választására került sor. Kérdésem, hogy ez az üzemi megbízott mindenképpen tagja lesz a központi üzemi tanácsnak is? Jogszerű-e, ha a központi üzemi tanács úgy állapodik meg a munkáltatóval, hogy az üzemi megbízott csak tanácskozási joggal vehet részt a központi üzemi tanács ülésein, tekintve hogy arányaiban nagyon kevés munkavállalót képvisel?
Részlet a válaszából: […] ...tanácsról rendelkezik, az alatt az üzemi megbízottat is érteni kell. Az egyetlen kivétel, hogy az üzemi megbízott normatív hatályú – a kollektív szerződést pótló – üzemi megállapodást nem köthet [Mt. 269. § (1) bek.]. A törvény szerint az üzemi tanácsok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Próbaidő tartama és a kollektív szerződés

Kérdés: Eddig három munkavállalója volt a cégünknek, de most szeretnénk további munkavállalókat is felvenni. Az egyik jelentkezőt alkalmasnak találtuk, de az a kérése, hogy a munkaszerződésében hat hónapos próbaidőt kössünk ki. Úgy tudom, hogy ezt csak akkor lehet, ha van kollektív szerződés, ezért arra gondoltunk, hogy kötnénk egyet. Van erre mód, ha igen, abban kiköthetjük a hat hónapos próbaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...esetén sem haladhatja meg a három hónapot az általános szabályok szerint [Mt. 45. § (5) bek.]. A szabály alól kivételt valóban a kollektív szerződés jelent, ugyanis kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama három hónap helyett legfeljebb hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme – a telephely önállósága

Kérdés: A cég számos áruházában, üzletében vannak szakszervezeti tagok, és ezek többségében szakszervezeti tisztségviselőt is választottak. Jellemzően egy fő tisztségviselő van az egységekben, a munkavállalói létszámtól függetlenül. Üzemi tanács nem működik a munkáltatónál. Kérdésünk a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem helyzetére irányul. Az Mt. 273. §-ának (3) bekezdésében említett tisztségviselőket a 236. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell önálló telephelyen foglalkoztatottnak tekinteni. Kell-e a jogszabályt úgy értelmezni, hogy csak akkor minősül önállónak a munkáltató telephelye, ha működik üzemi tanács, és a telephely vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogokkal rendelkezik? A gyakorlatunk szerint – és eddig a munkáltató sem kifogásolta – azokban az áruházakban, üzletekben, ahol a vezető rendelkezik például a munkarend meghatározásának jogával [264. § (2) bek. j), n) pontjai] vagy egyébbel, szakszervezeti tisztségviselő működik, részére biztosított a munkajogi védelem. A munkáltató egyébként nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá.
Részlet a válaszából: […] ...védett tisztségviselő, illetve üzemi tanács lesz (lehet) a munkáltatónál. Ezt a megegyezést célszerű egy esetleg jövőben megkötendő kollektív szerződésben is rögzíteni. Megjegyezzük, hogy kollektív szerződés a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Közalkalmazotti megállapodás a Klebelsberg Központnál

Kérdés: Egy középiskolában dolgozom, ahol a közalkalmazotti tanács elnöke vagyok. 2013. január 1-jétől intézményünket is átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, minek kapcsán a munkáltatók jogköre is változott. 2013. január 14-én kaptunk egy írásos tájékoztatást, miszerint az átvétel időpontjától a munkáltatói jogkör gyakorlója a Klebelsberg Központ elnöke. Ebben az esetben a közalkalmazotti szabályzatot kivel köti meg a közalkalmazotti tanács? Korábban az iskola igazgatójával kötöttük.
Részlet a válaszából: […] ...köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, és felelős az intézményi szabályzatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Szakszervezeti kifogási jog kollektív szerződés alapján

Kérdés: Kollektív szerződésben meghatározható-e kifogási jog a szakszervezetnek? Belefér-e ez a felek közötti kapcsolatrendszerbe?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 277. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – az Mt. Második és a Harmadik részében foglaltaktól eltérhet. A Harmadik rész a munkaügyi kapcsolatokról szól. A Harmadik résztől való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
1
2
3