Központi üzemi tanács összehívása

Kérdés: Cégünknél több helyi (telephelyi) üzemi tanács és egy központi üzemi tanács is működik. A helyi üzemi tanácsok – mivel eltérő szakszervezetek tisztségviselői alkotják őket – nem tudnak megállapodni a működés feltételeiről. Ez a múltkoriban addig elment, hogy a központi üzemi tanács – ahol az egyik helyi üzemi tanács tagja az elnök, és a központi üzemi tanács jelentős többségét is ez a szakszervezet adja – üléséről nem tájékoztatták a másik helyi üzemi tanácsot, és nem hívták meg az onnan delegált központi üzemi tanácsi tagokat. Sajnálatos módon ezen az ülésen döntött a központi üzemi tanács a jóléti ingatlanok bérbeadhatóságáról. Lehet a fentieknek valamilyen következménye, vagy a munkáltató a központi üzemi tanács döntése alapján érvényesen rendelkezhet a jóléti ingatlanok bérbeadásáról?
Részlet a válaszából: […] ...jogát, akkoraz azzal összefüggésben tett munkáltatói intézkedés – itt a bérbeadás -érvénytelen (EHB 2008. 1798.). Ugyanakkor az érvénytelenségre csak a központiüzemi tanács hivatkozhat (Mt. 67. §), ennek megállapítására rajta kívül másnaknincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Üzemi tanácsi jogkör a kollektív szerződésben

Kérdés: Kollektív szerződésünkben az egyik rendelkezés előírja, hogy a munkavállalókkal közölt, átszervezésre, mint indokra alapított felmondás előtt az üzemi tanácsnak nyilatkoznia kell arról, hogy van-e másik munkakör, ami a munkavállalónak felajánlható, és amennyiben igen, a munkáltatónak a felajánlást kötelező megtennie. Az üzemi tanács a legutóbbi ilyen helyzetben megállapította, hogy van felajánlható munkakör, és így a felmondásokat nem lehetett közölni, a munkavállalók elfogadnák a másik munkakört. Ilyen esetben mit tehet a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 30. §-a alapján kollektív szerződés szabályozhatja amunkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának,illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét (ún.normatív rész), valamint a kollektív szerződést kötő felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Szakszervezeti és üzemi tanácsi jogosultságok különbsége

Kérdés: A menedzsment megváltoztatta a munkavállalóinkra irányadó teljesítményértékelési szabályokat, amelyekkel kapcsolatban az üzemi tanács előzetes véleményét ki kellett volna kérnie. Ezt nem tette meg, már ki is lett hirdetve az új rendszer. Az üzemi tanács nem akadt fenn a mulasztáson, utólag kérdésre sem reagáltak semmit. A szakszervezet viszont annál aktívabb, és bírósághoz akar fordulni az intézkedés érvénytelenségének megállapíttatása végett, mondván, elmaradt a kötelező előzetes egyeztetés. Tényleg érvénytelenítheti a szakszervezet a kiadott szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...helyett az intézkedés érvénytelenítésére kérelmet nem nyújthat be,és kifogással sem élhet (lásd EBH 2000. 352), sőt az intézkedésérvénytelenségére a munkavállalók sem hivatkozhatnak (lásd EBH 2000. 351). Azüzemi tanács ugyanakkor a hároméves elévülési időn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Elvonhatja-e a szakszervezet az üzemi tanács jogkörét?

Kérdés: Cégünk 2009 szeptemberétől megszünteti a társasági üdülő szociális jellegét, és azt átalakítva a következő évtől üzleti célokra hasznosítja. Az egyeztetések során az üzemi tanáccsal nem véleményeztettük az intézkedést, de utólag sem jelezte, hogy élni akar együttdöntési jogával; nem sokkal ezelőtt pedig a megbízatás lejártával az üzemi tanács meg is szűnt. A szakszervezet viszont kifogást terjesztett be, jogszabálysértésre hivatkozva. Meg kellene győznünk a tisztviselőiket, hogy vonják vissza a kifogást, mivel egy bírósági eljárás jelentősen késleltethetné a beruházás elindítását. Mire hivatkozhatnánk?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemitanács együttdöntési jogának megsértése miatt, ha az üzemi tanács kérelmére abíróság nem állapította meg az intézkedés érvénytelenségét (EBH 2000. 352). Azegyüttműködési jog sérelme miatt az Mt. 67. §-a értelmében csak az üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szakszervezeti jelöltállítás az üt.-választáson – a munkáltatói jogsértés következményei

Kérdés: A munkáltató nem biztosította szakszervezetünk jelöltállítási jogát az elmúlt üzemi tanácsi választáson, bár a munkavállalók között nagy támogatottsággal rendelkezünk. Ennek következtében érdemben nem tudtunk részt venni a kollektív szerződés megkötésében. Tudjuk érvényteleníteni valahogy a kollektív szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...volt (EBH 2004. 1051).Egyedül az a hivatkozás tehát, hogy a jelöltállítási jog nem volt biztosított,nem elegendő a kollektív szerződés érvénytelenségének megállapításához.Végül megjegyezzük, hogy miután – a kérdés szerint – amunkáltató akadályozta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.