Késedelmi kamat számítása fizetési felszólítás esetén

Kérdés: A munkáltató fizetési felszólítását a munkavállaló bíróság előtt megtámadta, részben sikerrel. Jogerős ítéletével a bíróság így rendelkezett: "A bíróság a fizetési felszólítást a ... forintot meghaladó részben, azaz ... forint vonatkozásában hatályon kívül helyezi." Ezenkívül csak és kizárólag a perköltségviselésről rendelkezett. A munkáltató kamatfizetésre kötelezi a munkavállalót, mégpedig a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő napjától számítva. Sem a fizetési felszólítás, sem az ítélet nem rendelkezik késedelmikamat-fizetési kötelezettségről. Felperes munkavállaló köteles-e késedelmi kamatot fizetni? Ha igen, akkor a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő leteltének időpontjától vagy a jogerős ítélet kézhezvételétől számítottan?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni [Mt. 285....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Minimálbér – jogosultság és kifizetés

Kérdés: A legkisebb bérminimumot a munkáltatóknak kötelességük megadni a munkavállalóknak? Ha igen, és a munkavállaló mégsem kapja meg, hova lehet fordulni jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] ...mindössze annyit ír elő, hogy a munkaszerződésben teljes munkaid ő esetén alapbér ennél alacsonyabb összegben nem lehet megállapítva.A munkáltatónak a törvény, illetve kollektív szerződés alapján teljesítendő bérkifizetési kötelezettségét a munkaügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Jógaoktató díjazása

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság tevékenységébe tartozik egyebek mellett a jógaoktatás, és rendelkezik egy erre a munkakörre alkalmazott munkavállalóval. A garantált bérminimum vagy kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár-e ennek a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakör egyfelől jogszabályban kerülhet ekként meghatározásra, másfelől maga a munkáltató is előírhatja az ilyen végzettséget vagy szakképzettséget. Mivel a jógaoktatói munkakör betöltéséhez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Hallgatói munkaszerződés – bérszámfejtési kérdések

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.
Részlet a válaszából: […] ...ennek szentelni.)Az átszámítás módjára nézve nincsenek szabályok, ezért a következőkből érdemes kiindulni. Mivel egyfelől a munkáltató a hallgató munkaidejét is köteles beosztani (azaz meghatározni számára a munkanapokat), másfelől a munkabér a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Munkaruha átvétele és elszámolása munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Több kölcsönző cégtől is igénybe veszünk munkavállalókat, akiknek az egységes munkaruhát mi adjuk ki. A munkavállalók egy része sajnos nem adja le ezeket az elszámoláskor, sok esetben a dolgozók egyszerűen eltűnnek, és nem elérhetők. Az új munkaruhák árát a kölcsönbeadóktól próbáltuk meg bekérni, de olyan visszajelzés érkezett az egyiktől, hogy ő nem felel az alkalmazottaiért, és a kárt nekünk kell a kölcsönzöttekkel szemben érvényesítenünk. Valóban így van? Milyen úton tudjuk ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...igényét az Mt. rendelkezései szerint érvényesítheti [221. § (1) bek.]. A törvényi szabályok értelmében a kölcsönvevő minősül munkáltatónak akkor, ha a kölcsönzött munkavállaló a kikölcsönzésével összefüggésben kárt okoz a kölcsönvevőnek, és joga van arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Szakmai gyakorlat – francia diák magyar munkáltatónál

Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
Részlet a válaszából: […] A szakmai gyakorlat körülményeinek pontos ismerete nélkül a kérdés pontos megválaszolására nincs mód. Amennyiben a gyakorlat nem áll kapcsolatban a felsőoktatási intézményben végzett tanulmányokkal, akkor az alábbi, szakmai gyakorlatra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Minimálbér hatálya

Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy a rendelet személyi hatálya megegyezik a felhatalmazó törvény (Mt.) személyi hatályával. E körbe tartoznak például munkáltatóként a gazdasági társaságok és az általuk foglalkoztatott természetes személyek.A 483/2013. Korm. rendelet 3. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.], sem egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség [Eho-tv. 3. § (5) bek.].Bejelentési kötelezettség egyébként a munkáltatót és a kifizetőt terheli – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Alapbér csökkentésének szabályai

Kérdés: A munkabér mértéke munkaidő-csökkentés nélkül csökkenthető-e, ha a cég gazdaságilag olyan rosszul áll, hogy nem áll módjában kifizetni a munkabért, viszont elküldeni sem tudja az embereit, mert a cég működésképtelenné válna?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló hozzájárulása is szükséges. Egyoldalúan tehát nem módosítható az alapbér összege, még abban az esetben sem, ha ez a munkáltató fenntartható működése folytán válna szükségessé.Arra azonban felhívjuk szíves figyelmét, hogy az alapbér mértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére

Kérdés: Hogyan foglalkoztathatom tovább a megváltozott munkaképességű dolgozómat, aki rendszeres szociális járadékban részesült már 2007 előtt is? Eddig csökkentett, heti 35 órában foglalkoztattam minimálbér fölött, mert 2011-ben még vonatkozott rá a 358/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése, amely szerint rá még a 2008. január 1-jei előtti szabályok érvényesek. 2012. január 1-jétől átfordult az ellátása rehabilitációs ellátásra, de kénytelen voltam emelni a bérét, mivel törvény írta elő, hogy nem kereshet kevesebbet, mint 2011. évben. 2013. január 1-jétől hogyan tudom foglalkoztatni? 2003. 06. hó óta határozatlan idejű munkaszerződése van.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkaszerződésben meghatározott munkabér nem módosítható, csak a felek közös megegyezésével (Mt. 58. §), azt tehát a munkáltató egyoldalúan nem csökkentheti. A munkajogi szabályok szerint egyébként a munkabérnek csak az alsó határa megszabott, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.
1
2
3