Találati lista:
11. cikk / 37 Munkaruha átvétele és elszámolása munkaerő-kölcsönzés esetén
Kérdés: Több kölcsönző cégtől is igénybe veszünk munkavállalókat, akiknek az egységes munkaruhát mi adjuk ki. A munkavállalók egy része sajnos nem adja le ezeket az elszámoláskor, sok esetben a dolgozók egyszerűen eltűnnek, és nem elérhetők. Az új munkaruhák árát a kölcsönbeadóktól próbáltuk meg bekérni, de olyan visszajelzés érkezett az egyiktől, hogy ő nem felel az alkalmazottaiért, és a kárt nekünk kell a kölcsönzöttekkel szemben érvényesítenünk. Valóban így van? Milyen úton tudjuk ezt megtenni?
12. cikk / 37 Szakmai gyakorlat – francia diák magyar munkáltatónál
Kérdés: Egy francia diák, aki a magyar rendszer szerint felsőfokú oktatási intézményben tanul Franciaországban, jelenleg három hónapos szakmai gyakorlaton tartózkodik egy magyarországi gazdasági társaságnál. Milyen szerződéses és adózási szabályok vonatkoznak rá, mennyi díjazást kell neki fizetni?
13. cikk / 37 Minimálbér hatálya
Kérdés: A 483/2013. Korm. rendelet 1. §-a akként fogalmaz, hogy a rendelet hatálya minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed (vagyis a piaci szereplőkre is), ugyanakkor a 3. § (2) bekezdés pontosítja, hogy a rendelet alkalmazásában kit kell munkáltatón és munkavállalón érteni. Értelmezhető-e ez a szabály úgy, hogy a rendelet nem vonatkozik a piaci szereplőkre, vagyis gazdasági társaság munkáltatókra? Amennyiben értelmezésem nem helyes, akkor véleményem szerint nyelvtani szempontból a jogalkotónak másképp kellett volna megfogalmaznia a 3. § (2) bekezdését, mégpedig így: "E rendelet alkalmazásában közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében:
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell érteni".
14. cikk / 37 Hallgatói munkaszerződés szakmai gyakorlatra
Kérdés: 2013-ban egy egyetemi hallgatót négy hét szakmai gyakorlatra fogadna a vállalatunk. Milyen szabályok vonatkoznak ebben az évben a szakmai gyakorlatosokra? Milyen feltételekkel fogadhatjuk a hallgatót?
15. cikk / 37 Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya
Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
16. cikk / 37 Alapbér csökkentésének szabályai
Kérdés: A munkabér mértéke munkaidő-csökkentés nélkül csökkenthető-e, ha a cég gazdaságilag olyan rosszul áll, hogy nem áll módjában kifizetni a munkabért, viszont elküldeni sem tudja az embereit, mert a cég működésképtelenné válna?
17. cikk / 37 Megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére
Kérdés: Hogyan foglalkoztathatom tovább a megváltozott munkaképességű dolgozómat, aki rendszeres szociális járadékban részesült már 2007 előtt is? Eddig csökkentett, heti 35 órában foglalkoztattam minimálbér fölött, mert 2011-ben még vonatkozott rá a 358/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdése, amely szerint rá még a 2008. január 1-jei előtti szabályok érvényesek. 2012. január 1-jétől átfordult az ellátása rehabilitációs ellátásra, de kénytelen voltam emelni a bérét, mivel törvény írta elő, hogy nem kereshet kevesebbet, mint 2011. évben. 2013. január 1-jétől hogyan tudom foglalkoztatni? 2003. 06. hó óta határozatlan idejű munkaszerződése van.
18. cikk / 37 Közalkalmazott nyugdíjazásakor fizetendő járandóságok
Kérdés: Határozatlan időre kinevezett közalkalmazottunk jövő márciusban jogosult lesz a 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjra, és szeretné is erre tekintettel kérni a felmentését. A munkáltatót ilyenkor – tekintettel a nyugdíjazásra – milyen fizetési kötelezettségek terhelik? Jár-e felmentési idő, végkielégítés és jubileumi jutalom? Van-e mód az így nyugdíjba vonult közalkalmazott további foglalkoztatására, és ha igen, milyen fizetéssel?
19. cikk / 37 Közalkalmazotti jogviszony és a minimálbér
Kérdés: A 2011. évi költségvetési törvény értelmében a közalkalmazottak esetében az "A" fizetési osztály első fizetési fokozatához tartozó garantált illetmény összege 69 000 Ft. Helyesen gondoljuk, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy részének az illetménye jogszerűen kevesebb lehet a hatályos minimálbérnél?
20. cikk / 37 Garantált bér és minimálbér a teljesítménybérezésben
Kérdés: Teljesítménybérezést kívánunk bevezetni, ahol azonban a teljesítménybér mellett garantált bért is szeretnénk adni a munkavállalóknak, mivel nem minden esetben csak rajtuk múlik a teljesítmény elérése. Ilyen esetben a garantált bért hogyan kell megállapítani? Mindenképpen ki kell fizetni legalább a minimálbért a munkavállalóknak minden hónapban, vagyis a garantált bérnek és a teljesítménybérnek legalább a minimálbért el kell érnie?
