Költségvetési szervek "összeolvadása" – a tájékoztatás kötelezettsége

Kérdés: Egy költségvetési szerv – fenntartói döntés alapján – beolvad egy másik költségvetési szervbe. Milyen tájékoztatási kötelezettség terheli az átadó és az átvevő munkáltatót? Gondolunk itt különösen az Mt. 36. §-ához fűzött miniszteri indokolásra is. Ennek alapján kell alkalmazni az Mt. 36-40. §-ában foglaltakat, vagy az átvevő munkáltatót kizárólag a Mt. 46. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség terheli? A munkavállalók az Mt. hatálya alá tartoznak.
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy az érintettek az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók, leggyakoribb esetként azt feltételezzük, hogy a költségvetési szervre vagy a Kttv., vagy a Kit. hatálya terjed ki. A kérdésben nem szerepel, hogy az átadó és az átvevő munkáltató melyik törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Üzemitanács-választás kezdeményezése – ha változik a munkáltató személye

Kérdés: A 90-es évek óta fennálló munkáltatónál üzemi tanács, valamint választási bizottság mindenkori létrejöttének hiányában az átvevő munkáltató eleget tesz a kötelezettségének azzal, ha felhívja a munkavállalók figyelmét arra vonatkozóan, hogy az üzemi tanács létrehozásának feltételei fennállnak, és ehhez igény esetén biztosítja a tárgyi feltételeket? Amennyiben az erre vonatkozó felhívást helyben szokásos módon közli, és a választási bizottság megalakulásáról tájékoztatást nem kap, a figyelemfelhívásra való esetleges kötelezettségének a munkáltató teljes mértékben eleget tett?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatást tesz közzé arról, hogy az üzemi tanács választásának feltételei fennállnak, akkor biztosan eleget tesz az általános tájékoztatási kötelezettségnek [Mt. 6. § (4) bek.] is. A munkáltató személyében bekövetkező változás (jogutódlás) [Mt. 36....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Felszámolás alatt lévő cég – munkáltató személyében bekövetkező változás

Kérdés: Cégünk egy felszámolás alatt álló cég egyik részlegét át kívánja venni a nyár folyamán a munkavállalók nélkül. Úgy tudjuk, hogy ha felszámolás alatt van a cég, akkor az üzem átadása nem minősül munkáltatói jogutódlásnak. Viszont úgy értesültünk, hogy 2013. augusztus 1-jétől változik az ezzel kapcsolatos szabályozás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben júliusban nem zárult le az ügylet, akkor kénytelenek vagyunk átvenni a munkavállalókat is?
Részlet a válaszából: […] ...jogutódlás [Mt. 36. § (2) bek. a) pont]. A Módtv. értelmében azonban a korábbi szabályozáshoz képest még felszámolás esetén is tájékoztatási kötelezettsége keletkezik az átadó, illetve bizonyos esetben az átvevő munkáltatónak a munkavállalók részére [Módtv. 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Munkáltató személyében bekövetkező változás – munkaszerződés-módosítás

Kérdés: Munkáltatói jogutódlás történt a munkahelyemen. Az új munkáltató mindenkivel új munkaszerződést akar aláíratni, amiben a korábbinál alacsonyabb alapbér szerepel. Köteles vagyok-e aláírni ezt az új munkaszerződést? Ha megtagadom, akkor emiatt felmondhat nekem az új munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya folyamatosnak tekintendő, mindössze a munkáltató személye módosult. Az átadó és az átvevő munkáltatót azonban tájékoztatási kötelezettség terheli a munkavállalók felé. Az átadó munkáltató az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkaszerződés-kötés és a munkáltató személyében bekövetkezett változás

Kérdés:

Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munka­bérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?

Részlet a válaszából: […] ...konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről [régi Mt. 85/B. § (1) bek.]. <br> A tájékoztatási kötelezettség az új Mt. szerint is terheli az új munkáltatót, de némileg eltérő tartalommal. Az átvevő munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Tájékoztatási kötelezettség munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Társaságunk vezetésének döntése alapján egy teljes projektet átadunk egy másik cégnek, azaz az egyik partnerünknek nyújtott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi eszközt, szerződést átruházunk rá, és a jövőben a partner felé ezt a szolgáltatást ő fogja nyújtani. Ez a lépés, ha jól tudom, egyben munkáltatói jogutódlást is megvalósít. A kérdésem az, hogy a munkáltatói jogutódlás esetén mikor kell teljesíteni a tájékoztatási kötelezettséget, ha nálunk nincs képviselettel rendelkező szakszervezet, sem üzemi tanács, és nem tudjuk, hogy a munkavállalóknak vannak-e képviselőik?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (atovábbiakban: jogutódlás) minősül a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint amunkáltató anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezettcsoportjának (például gazdasági egység, üzem, üzlet, telephely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Jövedelempótló járadék és összegének módosítása

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.
Részlet a válaszából: […] ...visszamenőlegcsak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésébenmulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a tájékoztatási kötelezettségételmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény ekkor semérvényesíthető [Mt. 186...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.