Munkaidőkeret bevezetése – fontos részletek
Kérdés
A bérköltségek optimalizálása és a hatékonyabb munkaszervezés érdekében három- vagy négyhavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni. A cél, hogy a hétvégi munkavégzés a keret részévé váljon (szabadnapok hétközi kiadásával), ugyanakkor a nem önkormányzati (külsős) rendezvények esetén továbbra is fennmaradjon a túlóra-elszámolás lehetősége. A Kjt. hatálya alatti munkáltatónál milyen utasítás szükséges a munkaidőkeret bevezetéséhez, mely tájékoztató kell? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a három- vagy négyhavi keretnek a mi esetünkben? Hogyan kell vezetni a munkaidő-nyilvántartást, és jogszerűen közölni a munkaidő-beosztást, figyelemmel a hétvégi pótlékok és a pihenőnapok kiadásának szabályaira?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2026. május 12-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5820
[…] teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni, ami történhet a helyben szokásos és általában ismert módon való közzététellel is. Például az öltözőben kifüggesztik azt, vagy online elérhetővé teszik [Mt. 93. § (4) bek., 22. § (2) bek. b) pont]. A munkaidőkeret előnye, hogy annak tartama alatt a heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályokat elegendő heti átlagban betartani, és lehetséges a heti pihenőnapok (pihenőidő) egyenlőtlen beosztása is [Mt. 99. § (7) bek., 105. § (1) bek., 106. § (3) bek.].Hátránya ugyanakkor, hogy a munkáltatónak nyomon kell követnie a keretben beosztható óraszám és a beosztandó heti pihenőnapok (pihenőidő) alakulását, ami többletadminisztrációt, tervezést igényel. Az Mt. nem írja elő a munkaidő-nyilvántartás formáját, csak a kötelező tartalmi elemeit [Mt. 134. §]. Ezért bármilyen, a munkáltató által választott technikai megoldás megvalósítható, ami biztosítja, hogy az adatokat objektíven, megbízhatóan, naprakészen és mindezek ellenőrzését […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
